Bfv.225/2024/10 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott információs rendszer megsértése vétségének valamennyi tényállási eleme megvalósult. Az információs rendszer megsértésével halmazatban nem valósítja meg egyúttal a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopást, aki a gépjárművet úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt gépkocsit az ahhoz tartozó kulcs adatainak szoftveres kiolvasásával, az információs rendszer védelmét biztosító intézkedés megsértésével nyitja fel. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.I.225/2024/

1. felülvizsgálat Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Budapest tanácsülés
2. november
3. lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt1 Pesti Központi Kerületi Bíróság, 28.B.21.135/2019/118., ítélet, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: tárgyalás,
4. december
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 22.Bf.6746/2023/19., ítélet, nyilvános ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.B.21.135/2019/
8. számú és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.6746/2023/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 8.890 (nyolcezer-nyolcszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
10. december
11. napján kihirdetett 28.B.21.135/2019/
12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
14. §

(1),

(4)b) pont] és információs rendszer megsértésének vétségében [Btk. 423. §

(1)]. Ezért őt – mint visszaesőt, halmazati büntetésül – 2 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A terheltet az ellene lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)és

(4)b) pont] és információs rendszer megsértésének vétsége [Btk. 423. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. A magánfelek által előterjesztett polgári jogi igény elbírálását egyéb törvényes útra utasította, továbbá döntött az eljárás során lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. október 3. napján meghozott 22.Bf.6746/2023/19. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy a bűncselekmények megnevezése helyesen a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)és
3. be)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntette, valamint a Btk. 423. §

(1)bekezdésébe ütköző információs rendszer megsértése vétsége. A törvényszék a szabadságvesztést – melyet mint többszörös visszaesővel szemben tekintett kiszabottnak – 3 évre felemelte, annak végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terheltet helyesen az ellene a Btk. 370. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. bc)és
3. be)alpontjára figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntette és a Btk. 423. §

(1)bekezdésébe ütköző információs rendszer megsértése vétsége miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítéleti tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett

1. pontja a következő {elsőfokú ítélet [21], [22] és [47] bekezdés}. [4] Terhelt1 terhelt
2. március
3. napját megelőzően – pontosabban meg nem határozható időben – ismeretlen körülmények között többek között beszerzett ACER Aspire One típusú laptopot az azon található FVDI elektronikát, szivargyújtós elektronikát, Audi indítókulcsot. [5] Az FVDI – mely maga kulcsprogramozó – elektronikával kulcsot lehet klónozni, programozni, mely segítségével a gépjármű OBD csatlakozóján keresztül lehet idegen gépjármű elektronikájához a szoftver segítségével kapcsolódni azért, hogy a gépjármű kulcsának adatai kiolvashatóak legyenek. [6] A terhelt, valamint a nyomozás során ismeretlenül maradt társa
4. március
5. napján 21 óra és 23 óra közötti időben megjelentek a cím8 szám alatti társasház teremgarázsában, ahol sértett1 sértett a tulajdonában lévő rendszám1 forgalmi rendszámú Audi A6 Avant típusú személygépkocsit lezárt állapotban leállította. A terhelt és ismeretlen társa az autót rendellenes módon kinyitották, majd az autót – a benne lévő forgalmi engedéllyel együtt – eltulajdonították. [7] A terhelt az rendszám1 forgalmi rendszámú Audi A6 Avant típusú személygépkocsi eltulajdonításhoz a fentebb felsorolt eszközöket használta fel. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 3 [8] A cselekmény elkövetési értéke 3.504.000 forint, mely nem térült meg. [9] II.
6. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
8. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában és
3. b)pontjában meghatározott okok alapján. [10] Indokolásában részletesen ismertette a büntetőeljárás során a nyomozóhatóság és az eljárt bíróságok által elkövetett eljárási hibákkal, valamint a bizonyítékok beszerzésével és értékelésével kapcsolatos kifogásait. [11] Álláspontja szerint az ügyben rendkívül sok eljárási szabály – így különösen a Be. 5. és 6. §-ának, a 7. §

(1),

(2)és

(4)bekezdésének, a 75. §

(1)bekezdésének, a

1. § a) pontjának, a
2. §

(3)bekezdésének, a 164. §

(1)és

(2)bekezdésének, a 166. §

(1)és

(2)bekezdésének, a 188. §

(1)-

(3)bekezdésének, a 197. §

(1)bekezdés c) pontjának és

(2)bekezdésének, a 422. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. d)pontjának, valamint

(2)bekezdésének, valamint a 359. §

(1),

(2)bekezdés a) pontjának és

(4)bekezdés c), d),

1. f)és
2. g)pontjának – megsértésére került sor, melyek következményeként ártatlanul elítélték. [12] Kiemelte, hogy az eljárt bíróságok a felmerült tényekkel és bizonyítékokkal is ellentétes módon állapították meg a tényállást, így többek között helytelen a bűncselekmény időpontjának meghatározása is. Emellett sérültek a Btk. elkobzásra és lefoglalásra vonatkozó szabályai is, mivel nála hivatalosan a mai napig nem volt házkutatás, a bűnjeleket a volt felesége lakásában foglalták le, ahol 2017. január 11. napján senki sem lakott. [13] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépve és a vádon túlterjeszkedve, erre irányuló indítvány hiányában rendelt ki szakértőt egy újabb bűncselekmény megállapítása érdekében. Felrótta azt is, hogy a szakértő – akinek kirendelésére nem a szakértői kamara útján került sor – túlterjeszkedett a feladatán, amikor gépjármű- és nyomszakértői kérdésekben is megnyilvánult, továbbá saját bevallása szerint sem vizsgálta meg a bizonyítékokat. Ennek következtében őt egy újabb bűncselekménnyel, a Btk. 423. §

(1)bekezdése szerinti információs rendszer megsértésével is megvádolták úgy, hogy ez az eredeti vádiratban nem szerepelt, a bűncselekmény büntethetősége pedig elévült. Erre tekintettel az ügy áttételére is törvénysértően került sor. [14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában az ártatlanságát alátámasztó, perdöntő bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta, így a Nemzeti Védelmi Szolgálat és szakértő1 szakértő véleményét is. Hangsúlyozta, hogy a szakértők által megvizsgált kamerafelvételek alapján személye nem volt beazonosítható, azonban az elsőfokú bíróság ezt nem fogadta el, és nem adta indokát a hivatkozott szakvélemény és a nyomozás során készült rendőri jelentés között fennálló ellentétnek sem. [15] Rámutatott arra, hogy az információs rendszer megsértésének vétsége mint rész-, illetve eszközcselekmény nem állhat halmazatban a lopás bűncselekményével, hiszen a lopás elkövetéséhez az adatbevitelre is szükség volt, anélkül nem is jöhetett volna létre. Ebből következően a bűncselekmények minősítése a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, a vele szemben kiszabott halmazati büntetés pedig törvénysértő. [16] Mindezek mellett sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vették figyelembe betegségeit, és azt, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek közötti átszállítások során többször megsérült, amely maradandó egészségkárosodást okozott. A fegyház fokozat megállapítását is kifogásolta, mivel ehhez igazodik az összbüntetés végrehajtási fokozata is. [17] Indítványozta, hogy a Kúria mentse fel az ellene emelt vád alól, állapítsa meg azt, hogy az információs rendszer megsértésének vétsége elévült, így törvénysértően került sor halmazati büntetés kiszabására. Indítványt tett a büntetése jelentős enyhítésére, a végrehajtási Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 4 fokozat börtönben való megállapítására és a lefoglalt vagyontárgyak tulajdonos részére történő visszaadására. [18] 2. Felülvizsgálati indítványa kiegészítéseként mellékelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Büntető Szakági Elnökhelyettesének tájékoztatását, mely alapján megállapíthatónak tartotta, hogy az elsőfokú bíróság a kötelességét megszegve hagyta figyelmen kívül a szakvéleményben foglaltakat. [19] 3. A Legfőbb Ügyészség BF.273/2024/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [20] Indokai szerint a terhelt nem jelölt meg olyan eljárási szabálysértést, mely a Be. 649. §

(2)bekezdése d) pontja alapján hatályon kívül helyezést alapozna meg, az indítvány tényállást vitató és a bizonyítékértékelést támadó részének vizsgálatára pedig a felülvizsgálatban nincs törvényes lehetőség. [21] Érdemben vizsgálandónak tartotta a terhelt téves minősítés miatti kifogását és egyetértett azzal, hogy az információs rendszer megsértése vétségének megállapítása törvénysértő, a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. [22] Kifejtette, hogy az indításgátló rendszer a gépjárműbe épített biztonsági rendszerként, a gépjármű indítókulcs pedig jogos indítási kérések azonosítására szolgál, melynek funkciója a gépjármű eltulajdonításának megakadályozása. Kiemelte, hogy mindez a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) hatálya alatt a számítástechnikai rendszer kategóriájának felelt meg, így a gépjármű biztonsági elektronikai rendszerének más elektronikai eszközzel történő kiiktatása a dolog elleni erőszak 2009. augusztus 9. napján történt kibővítéséig a korábbi Btk. 300/C. §

(2)bekezdés b) pontjába ütköző bűncselekményként volt értékelhető. Álláspontja szerint ettől az időponttól az elkövetés ilyen módját a lopás minősített esete már értékeli. [23] Hivatkozott a Kúria Bfv.II.962/2021/

1. számú eseti döntésére, mely szerint a dolog elleni erőszak az is, ha az elkövető az elvétel érdekében az azt gátló fizikai akadályt rendellenes módon küzdi le. A jármű indításgátló rendszerének az arra alkalmas elektronikus eszköz felhasználásával megvalósuló hatástalanítása az eltulajdonítás megakadályozására hivatott biztonsági rendszer kiiktatását, az eltulajdonítás megakadályozására történő alkalmatlanná tételét jelenti. Az elbírált ügyben mindez az eltulajdonítást célzó elvétel érdekében történt, így a dolog elleni erőszak fogalmának felel meg. [24] Érvelése szerint jelen ügyben az eljárt bíróságok a minősítésben a dolog elleni erőszak megállapításával az elektronikai rendszer semlegesítését már megjelenítették, függetlenül attól, hogy ez alatt – az elsőfokú ítélet indokolásának [47] bekezdéséből következően – csak a jármű rendellenes kinyitását értették. [25] Erre tekintettel az információs rendszer megsértése vonatkozásában az elévülés bekövetkezése kapcsán az érdemi vizsgálatot szükségtelennek tartotta, ugyanakkor – részletesen ismertetve a bűncselekmény miatt foganatosított releváns büntetőeljárási cselekményeket – rámutatott arra, hogy a Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján irányadó öt éves elévülési idő nem telt el. [26] Kiemelte, hogy bár a bűnösség köre szűkül és az irányadó középmérték 4 év 3 hónapra csökken, az első- és a másodfokú bíróság által számba vett büntetéskiszabási körülmények alapján, figyelemmel a terhelt többszörös visszaesői minőségére is, a 3 éves tartamú szabadságvesztés nem tekinthető eltúlzottnak. [27] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [28]

1. A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra a terhelt és védője írásbeli észrevételt tett. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 5 [29] A terhelt – a felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartva – előadta, hogy a másodfokú bíróság a büntetés kiszabásakor a személyi körülményeit figyelmen kívül hagyta, és tévesen értékelte a terhére a különös visszaesői minőséget, ugyanis az ennek alapjául felhozott bírósági ítéletben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt került sor a bűnösségének megállapítása, mely nem hasonló a lopás bűntettéhez. [30] Hangsúlyozta, hogy az információs rendszer megsértésének vétségében való felmentése esetére, a középmérték csökkenésére figyelemmel jóval enyhébb büntetés kiszabása lenne indokolt. [31] A kirendelt védő észrevételének indokolásában a Legfőbb Ügyészség átiratát önellentmondásosnak tartotta, mivel az elismerte a kétszeres értékelés tilalmába ütközés tényét, mégis alaptalannak tartotta az ezt sérelmező terhelti felülvizsgálati indítványt. [32] Rámutatott arra, hogy az információs rendszer megsértése vétségének egyértelmű kimondására csak az elsőfokú ítéletben,
2. december
3. napján került sor, így a
4. március
5. napjára eső elkövetési időhöz képest az elévülési időt meghaladó időtartam telt el. [33] Egyetértett azzal, hogy felülvizsgálat tárgyát a bizonyítékok mérlegelése önmagában nem képezheti, azonban úgy vélte, hogy a bizonyítékok téves, iratellenes mérlegeléséből eredő, a Be.
6. §-ában foglaltakat figyelmen kívül hagyó jogalkalmazás a rendkívüli jogorvoslati eljárásban vizsgálható. [34] Kifogásolta, hogy az eljárt hatóságok a terheltet mentő körülményeket a Be.
7. §

(6)bekezdésében írtak ellenére nem vették figyelembe. [35] Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának adjon helyt. [36] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. [37]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [38]
4. A Be.
5. §

(2)bekezdés a)–f) pontja kimerítően sorolja fel azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a törvény biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. [39] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 607. §

(1)bekezdés b) pontjában vagy a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Előbbi a vádon túlterjeszkedés miatt vonja maga után az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, míg utóbbi a feltételen hatályon kívül helyezést eredményező okokat sorolja fel. [40] Felülvizsgálatot csak az abszolút eljárási szabálysértések alapoznak meg, így a terhelt által sérelmezett, a Be. 609. §

(1)bekezdésében meghatározott relatív eljárási szabálysértések a felülvizsgálat során nem vizsgálhatók. [41] Az eljárási törvény rendelkezéseiből az is következik, hogy felülvizsgálat tárgyát eleve csak a bíróság által vétett eljárási szabálysértések képezik, így a terhelt által kifogásolt, nyomozás során megvalósított esetleges eljárási szabálysértések, a nyomozás hiányosságai nem tartoznak a Be. 608. §

(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértések körébe, ezért azok nem vezethetnek a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálására (BH 2015.154., EBH 2013.B.23.). [42] A felülvizsgálati indítványt a benyújtásakor hatályos büntetőeljárási törvényben szabályozott okokra lehet alapítani (BH 2022.121.I.). Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 6 [43] A vádon való túlterjeszkedésére hivatkozás [Be. 607. §

(1)bekezdés b) pont], miután a Be. 649. §

(2)bekezdés felsorolásában

1. március
2. napjától szerepel, a jogerősen befejezett ügyekben ettől az időponttól jelölhető meg felülvizsgálati okként {Kúria Bfv.I.89/2024/3., indokolás [21]-[22] bekezdés, Bfv.I.1385/2023/12., indokolás [45] bekezdés}. [44] A terhelt felülvizsgálati indítványa
3. február
4. napján érkezett az elsőfokú bírósághoz, így a Be.
5. §

(1)bekezdés b) pontjára a felülvizsgálat nem alapozható. [45] A Kúria ugyanakkor a teljesség érdekében az alábbiakat rögzíti. [46] A Be. 607. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette. [47] A bíróság vád alapján ítélkezik, a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet [Be. 6. §

(1)és

(2)bekezdés]. A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet, és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz [Be. 6. §

(3)bekezdés]. [48] A 2/2023. számú BK véleménnyel felülvizsgált 1/2007. BK vélemény szerint a bíróság nincs kötve a vád tárgyává tett cselekmény – vádló által indítványozott – Btk. szerinti jogi minősítéséhez, attól belátása szerint eltérhet, illetve törvényi kötelezettsége a vádtól eltérő minősítés lehetőségének vizsgálata [Be. 495. §]. A vád kereteit ugyanis elsődlegesen a vád tárgyává tett cselekmények történeti tényállásának leírása határozza meg. A vád tárgyának terjedelmét a bűncselekmény minősítésén kívül a Btk. Általános Részének rendelkezései is befolyásolhatják. A jogi minősítés a bírói értékelés körébe tartozik, tehát nincs akadálya annak, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekményt – a vádló jogi álláspontjától eltérően – ne egy, hanem több bűncselekménynek minősítse (A.I.3.

1. b)pont). [49] A bíróság, ha a vádló álláspontját tévesnek találja, a vádelv sérelme nélkül önálló bűncselekményként értékelheti a vádló indítványa szerint önállótlan részcselekménynek, büntetlen eszköz-, mellék- vagy utócselekménynek tekintendő cselekményt, azaz valóságos anyagi halmazatot állapíthat meg. Nem jelenti a vádelv sérelmét, ha a bíróság ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemeit alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretén belül marad. (A.I.3.
2. d)és
3. f)pont). [50] A Be. 495. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, ha a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéshez képest más bűncselekmény vagy további bűncselekmény megállapítására lehet alkalmas, a bíróság végzésével megállapítja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően hogyan minősülhet. [51] Az iratokból megállapítható, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a 2019. július 18. napján kelt 3.B.II.1645/2018/16. számú végzésével – a Be. 495. §

(1)bekezdés a) pontja szerint eljárva – megállapította, hogy a vádiratban írt cselekmények a vádtól eltérően, a vádirati minősítésen túl információs rendszer vagy adat megsértése bűntetteként (Btk. 423. §

(2)bekezdés b) pont) is minősülhetnek. Erre tekintettel a Be.

1. §-a alapján megállapította illetékessége hiányát és az ügyet – a Be.
2. §

(5)bekezdésének

1. és
2. pontjaira figyelemmel – a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz tette át. A végzést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
3. október
4. napján kelt 26.Bpkf.10.667/2019/
5. számú határozatával helybenhagyta. [52] Az elsőfokú ítélet az iratok tartalmának megfelelően rögzíti, hogy ezt követően az ügyészség a
6. november
7. napján megtartott tárgyaláson a vádirati tényállás megváltoztatása mellett a vádirati minősítést a
8. tényállási pontot illetően akként Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 7 módosította, hogy Terhelt1 terheltet immár a Btk.
9. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés

1. b)pontjának
2. bc)és
3. be)alpontjaira figyelemmel a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntettével, valamint a Btk. 423. §

(1)bekezdésébe ütköző információs rendszer megsértésének vétségével is vádolta (Pesti Központi Kerületi Bíróság 28.B.21.135/2019/

1. számú tárgyalási jegyzőkönyv 3-
2. oldal). [53] Az elsőfokú bíróság a
3. tényállási pontban lényegében a módosított vádirati tényállással egyezően állapította meg a történeti tényeket. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéleti tényállást érdemben megalapozottnak tartotta, kizárólag a személyi körülményeket egészítette ki előéleti adatokkal, a jogi minősítést érintően pedig jogszabályhely megjelölését helyesbítette. Mindezek alapján a terhelt által kifogásolt vádirati tényálláson való túlterjeszkedés fel sem merülhet. [54] 3.
4. Anyagi jogszabálysértés miatt a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [55] Ehhez képest a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja akkor teszi lehetővé a felülvizsgálatot, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [56] Mindkét felülvizsgálati ok esetében érvényesülő, megkerülhetetlen törvényi szabály, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. Emellett a Be. 659. §

(1)bekezdése azt is kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [57] A tényállás megalapozottsága a felülvizsgálatban nem vizsgálható, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el akkor is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával, tehát függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e, vagy sem (BH 2004.102., BH 2010.324., BH 2016.264.). [58] Az irányadó tényállásba beletartoznak a másodfokú bíróság kiegészítő, helyesbítő ténymegállapításai is, emellett a jogerős határozat indokolásában szereplő minden olyan ténymegállapítás, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). [59] Ennek megfelelően a Kúria a tényállás részének tekintette az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának [47] bekezdésében tett azon megállapítását is, miszerint a terhelt az Audi típusú jármű információs rendszerébe beleavatkozott, illetve az elvétel kapcsán azt, hogy a terhelt és ismeretlen társa a gépkocsival elhajtottak. [60] A felülvizsgálati eljárásban a tényállás mellett az a mérlegelő tevékenység is támadhatatlan, amely annak megállapításához vezetett. Ebből következően a felülvizsgálatban a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható, és nem sérelmezhető a bizonyítási indítványok elutasítása sem. [61] A Be. 163. §

(1)bekezdései alapján a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentőséggel bírnak. A Be. 163. §

(2)bekezdése szerint a bizonyítás célja a tényállás alapos, hiánytalan, és a valóságnak megfelelő tisztázása. A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg [Be. 167. §

(4)bekezdés]. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 8 [62] A terhelt azon hivatkozása, hogy az eljárt bíróságok az általa megjelölt, ártatlanságát igazoló bizonyítékokat figyelmen kívül hagyták, egyéb bizonyítékokat pedig azok valótlansága ellenére figyelembe vettek, tartalma szerint a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének kifogásolása, és ezen keresztül az irányadó tényállás támadása, amire a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. A bizonyítékok értékelésébe tartozik ugyanis az, hogy az eljárt bíróságok a terhelt vallomásait fogadták-e el a tényállás alapjául, vagy az ezzel ellentétes egyéb bizonyítékokat, így a tanúvallomásokat, a szakvéleményeket, vagy a tárgyi bizonyítási eszközöket tartották-e hitelt érdemlőnek. Ennek megfelelően nem képezhetik felülvizsgálat tárgyát a terheltnek a bűncselekmény elkövetési idejének megállapításával, a szakértő kirendelésével kapcsolatos hivatkozásai, ahogyan a kamerafelvételek, a szakvélemények, illetve a rendőri jelentések értékelésével összefüggő kifogásai sem. [63] 3.

1. A terhelt felülvizsgálati indítványában az információs rendszer megsértése bűncselekményének törvénysértő megállapítását egyrészt arra az érvelésre alapozta, hogy a gépkocsi információs rendszerébe történő adatbevitel a lopás önállótlan részcselekménye, illetőleg büntetlen eszközcselekménye volt, anélkül a vagyon elleni bűncselekmény nem valósulhatott volna meg. [64] Anyagi halmazat állapítható meg, ha az elkövető több magatartása több bűncselekményt valósít meg, míg alaki halmazat, ha az elkövető egy magatartása valósít meg több bűncselekményt és a halmazat valódi. A halmazat csak abban az esetben látszólagos, ha az egyik bűncselekmény törvényi tényállása szükségszerűen és teljes egészében magába foglalja a másikét. Amennyiben azonban az adott bűncselekmény csak bizonyos elkövetési magatartások esetén vonja maga után szükségszerűen a másik bűncselekmény megvalósulását, a halmazat valódi lehet (BH
2. 299.). [65] Jelen esetben az eljárt bíróságok a terhelt büntetőjogi felelősségét valódi heterogén alaki halmazatot alkotó bűncselekményekben állapították meg. [66] Alaki halmazatban álló bűncselekmény esetében valójában egyazon magatartás jogi értékelésének változatairól, ekként minősítésről van szó. Éppen ezért az ilyen jogi értékelés (illetve annak megléte vagy hiánya miatti kifogás) a Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontja, és nem az

(1)bekezdés a) pontja szerint képezheti felülvizsgálat tárgyát {BH 2017.109.I., Kúria Bfv.II.820/2022/6., indokolás [27] bekezdés}. [67] Az irányadó tényállás szerint: – a sértett személygépkocsija lezárt állapotú volt; – a terhelt rendelkezett szivargyújtós elektronikával, Audi indítókulccsal és FVDI kulcsprogramozó elektronikával, mellyel a gépjármű OBD csatlakozóján keresztül szoftver segítségével idegen gépkocsi elektronikájához lehet kapcsolódni azért, hogy a jármű kulcsának adatai kiolvashatóak legyenek; – a terhelt a gépkocsi információs rendszerébe beleavatkozott, – a terhelt és ismeretlen társa az autót rendellenes módon kinyitották, melyhez a felsorolt eszközöket használták fel; – majd az autóval – amelyben a forgalmi engedély is benne volt – elhajtottak. [68] Az eljárt bíróságok ennek alapján állapították meg a terhelt bűnösségét társtettesként, dolog elleni erőszakkal, közokirat egyidejű elvételével elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)és
3. be)alpont,

(4)bekezdés b) pont] és információs rendszer megsértésének vétségében [Btk. 423. §

(1)bekezdés]. [69] A terhelti hivatkozás kapcsán elsőként azt kell vizsgálni, hogy a terhére rótt magatartás – főszabályként – kimeríti-e maradéktalanul több bűncselekmény törvényi Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 9 tényállási elemeit is. Ha pedig ez megállapítható az irányadó tényállás alapján, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy van-e valamilyen olyan általánosan alkalmazott jogelv (például a specialitás, a konszumpció, a szubszidiaritás és az alternatívitás) vagy anyagi jogi szabály (összetett vagy összefoglalt bűncselekmény), amely a bűncselekmény-halmazatot feloldja és látszólagossá teszi {BH 2022.119. [38] bekezdés}. [70] 3.2.1. Az információs rendszer vagy adat megsértése a Btk. XLIII. Fejezetében meghatározott információs rendszer elleni, míg a lopás a Btk. XXXVI. Fejezetében szereplő, vagyon elleni bűncselekmény, így a védett jogtárgy azonossága nem állapítható meg. [71] A Btk. 423. §

(1)bekezdése szerint az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményét követi el, aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad. [72] A bűncselekmény védett jogi tárgya egyrészt az információs rendszerek megfelelő működéséhez, másrészt a bennük tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához fűződő érdek. Az elkövetési tárgy az információs rendszer és az információs rendszerben lévő adat. [73] Az Európa Tanács által 2001. november 23. napján elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményt a 2004. évi LXXIX. törvény hirdette ki. Eszerint információs rendszer alatt értendő minden olyan berendezés, amely közvetlen emberi beavatkozás nélkül (automatikusan) végez adatfeldolgozást, azaz adatok bevitelét, kezelését, tárolását, továbbítását látja el (1. Cikk

1. a)pontja). [74] Kiemelendő továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, amely valamennyi tagállam számára egyaránt kötelező. Az irányelv 2. cikkének
2. a)pontja szerint „információs rendszer": minden olyan eszköz, illetve összekapcsolt vagy kapcsolódó eszközökből álló eszközcsoport, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján automatikus adatfeldolgozást hajt végre számítógépes adatokon, valamint a működése, használata, védelme és karbantartása céljából az ezen eszköz vagy eszközcsoport által tárolt, feldolgozott, helyreállított vagy továbbított számítógépes adatokon. [75] A fentieknek megfelelően a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége. [76] A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerinti bűncselekmény törvényi tényállásának elkövetési magatartásai eltérőek. A törvényi tényállás első fordulatának megvalósulásához, a jogosulatlan belépéshez szükséges a rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértése vagy kijátszása. A jogosultság keretein való túllépés is akkor minősül bűncselekménynek, ha az egyben a rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával történik; pusztán e jogosultság kereteinek túllépése nem éri el azt a veszélyességi szintet, mint amit az első fordulat megkíván (BH 2017.392.). [77] A Btk. 423. §

(2)bekezdése súlyosabban rendeli büntetni, ha az elkövető

1. a)az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy
2. b)információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 10 [78] 3.2.2. A Btk. 370. §

(1)bekezdése szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Súlyosabban minősül, ha a lopást dolog elleni erőszakkal [Btk. 370. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] valósítják meg. [79] A lopás kétmozzanatú cselekmény: áll egyfelől a dolog birtokosának a birtokosi helyzetből való kivetéséből és másfelől a dolog visszaszerzésének a lehetőségét kizáró új birtokállapot létrejöttéből {Kúria Bfv.II.861/2018/6., indokolás [57] bekezdés}. [80] Az eltulajdonítás a birtokállapot megváltoztatásán túlmenően az ingó dolog végleges megtartását is magában foglalja, azaz az ingó dolog tulajdonjogának a megváltoztatására irányuló magatartást (BH 2003.398.). [81] A dolog elleni erőszak a dologra gyakorolt rendeltetésellenes fizikai ráhatás, így az elvétel akadályának fizikai erővel történő leküzdése, valamint a vagyontárgyat védő, óvó, rögzítő berendezésnek a feltörése, vagy annak rendeltetéstől eltérő módon való felnyitása. A dolog elleni erőszaknak nem szükségszerű feltétele az állagsérelem okozása, vagy a különösebb fizikai erőkifejtés {BH 2024.77. [37] bekezdés}. [82] A Btk. 370. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpontja szerint dolog elleni erőszakkal történő elkövetésnek tekintendő az is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik. [83] A Legfőbb Ügyészség által hivatkozott Bfv.II.962/2021/6. számú határozattal elbírált ügyben megállapított tényállás szerint az adott gépjármű ajtózár-szerkezetének kinyitására, ismertelen módon, állagsérelem nélkül, míg a motor beindítására a jármű indításgátló rendszerének hatástalanítására alkalmas elektronikus eszköz felhasználásával került sor. [84] A hivatkozott határozat rögzíti, hogy az indításgátló elektronikusan működő védelmi rendszer, ami az egyébként kulcshasználattal biztosított mechanikus védelmet egészíti ki, ekként pedig az az eszköz, amely ennek kiiktatására vagy hatástalanításra alkalmas, ha az nem az adott gépjárműhöz rendelt, nem minősíthető kulcsnak. A kulcs ugyanis mechanikai zár kinyitására szolgáló, fizikai eszköz. [85] A Kúria ezért megállapította, hogy az elkövetésnek az a módja, hogy a terhelt és társa a jármű indításgátló rendszerét arra alkalmas elektronikus eszköz felhasználásával hatástalanították, az eltulajdonítás megakadályozását hivatott biztonsági rendszernek a kiiktatását, az eltulajdonítás megakadályozására történő alkalmatlanná tételét jelenti. Mindez pedig – miután az eltulajdonítást célzó elvétel érdekében történt – a dolog elleni erőszak fogalmának, a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná tesz fordulatának – és nem a hamis vagy lopott kulcs használatával történt elkövetésnek – felel meg {Kúria Bfv.II.962/2021/6., indokolás [35] - [46] bekezdés}. [86] 3.3. A kifejtettekre is figyelemmel nem vitás, hogy amennyiben az elkövető a gépjármű eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt anélkül teszi a lopás elleni védelemre alkalmatlanná, hogy annak információs rendszerébe belépne, a dolog elleni erőszak minősítő körülménye megállapítható, ugyanakkor ezzel halmazatban az információs rendszer elleni bűncselekmény nem valósul meg. [87] Jelen ügyben azonban nem erről van szó. Az irányadó tényállás szerint a személygépkocsi eltulajdonítására ebben az esetben úgy került sor, hogy a terhelt a lezárt gépkocsit az autóhoz tartozó kulcs adatainak szoftveres kiolvasásával, a jármű információs rendszerébe történő beavatkozással nyitotta ki rendellenes módon. [88] A tényállás a rendellenes felnyitással kapcsolatban további, annak pontos módjára vonatkozó, illetve a jármű beindításának véghezvitelét értintő ténymegállapítást nem rögzít, Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 11 továbbá nem tartalmaz adatot arra sem, hogy egyébként a gépkocsi védelmi rendszere miként épült fel, annak az indításgátló részét képezte-e. [89] Az irányadó tényállás szerint a gépkocsi zárjának rendellenes kinyitása nem a zár fizikai feltörésében, vagy az eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszköz hatástalanításában nyilvánult meg, hanem kifejezetten az információs rendszer védelmét biztosító intézkedés megsértésével, a kulcs adatainak szoftverrel történő kiolvasásával. Ily módon az elvétel során nemcsak a vagyon elleni bűncselekmény védett jogi tárgya, a tulajdonjog, hanem az információs rendszer megfelelő működéséhez fűződő érdek is sérült. Ekként a tényállásban írt cselekmény esetében a Btk. 423. §

(1)bekezdésében meghatározott információs rendszer megsértése vétségének valamennyi tényállási eleme megvalósult. Mivel a tényállás az információs rendszer működésének akadályozására, vagy az információs rendszerben lévő adat megváltoztatására, törlésére, illetve hozzáférhetetlenné tételére nézve nem tett megállapítást, a Btk. 423. §

(2)bekezdése szerinti bűncselekmény felrovására nem volt alap. [90] A minősítés alapja nem lehet olyan tény, aminek leírása a jogerős ítéleti tényállásból hiányzik; akkor sem, ha az ítéleti tényállásban foglalt tényekből arra következtetést lehet vonni (BH 2024.77.I.). [91] A Kúria megállapította, hogy miután ebben az esetben a gépjármű rendellenes felnyitására kizárólag az információs rendszer védelmét biztosító intézkedés megsértésével került sor, és az irányadó tényállás a dolog elleni erőszak minősítő körülményét megalapozó egyéb ténymegállapítást nem tartalmaz, az alapügyben eljárt bíróságok tévesen, a kétszeres értékelés tilalmába ütköző módon minősítették a terhelt lopási cselekményét a

(2)bekezdés bc) alpontja szerint is. [92] Nem kétséges ugyanakkor, hogy a gépjármű eltulajdonítására közokirat egyidejű elvételével, a forgalmi engedéllyel együtt került sor, így – az információs rendszer elleni bűncselekménnyel valódi halmazatban – a lopás Btk. 370. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. be)alpontjában meghatározott minősített esetének megállapítása is törvényes. [93] 3.4. A terhelt a felülvizsgálati indítványában másrészt arra hivatkozott, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményében a büntethetősége elévült. [94] Az elévülés bekövetkezése miatt a büntethetőség megszűnése olyan büntető anyagi jogi szabály, amely figyelmen kívül hagyása mellett – a bűnösség megállapítása esetén – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában foglalt felülvizsgálati ok megvalósul, így az erre történő hivatkozás felülvizsgálati eljárás alapjául szolgálhat (BH 2023.208.I.). [95] A bűncselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos Btk. 26. §

(1)bekezdése szerint a büntethetőség – a

(2)–

(3)bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével évül el. [96] A terhelt esetében a terhére rótt bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje öt év, az elévülés kezdő napja a Btk. 27. § a) pontja alapján 2017. március 17. [97] A Btk. 28. §

(1)bekezdése kimondja, hogy az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. [98] Így tehát az elévülési időn belül történt, az elévülés megszakítására alkalmas eljárási cselekmények esetén az elévülés nem következik be. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 12 [99] A büntethetőség elévülését az az érdemi eljárási cselekmény szakítja félbe, amelynek ténybeli alapja megegyezik az utóbb vád tárgyává tett cselekmény lényegével, és meghatározott személy utóbb vád tárgyává tett tények megvalósításában játszott szerepének tisztázására irányul, függetlenül attól, hogy az eljárási cselekmény megtételekor ennek a személynek a kiléte ismert vagy ismeretlen (BH 2014.69.II., BH 2012.278.I.). [100] A nyomozás nem vitásan az elévülési időn belül, 2017. március 21. napján megindult, ezt követően az elévülést a terhelt gyanúsítotti kihallgatásai félbeszakították és ugyanilyen hatása volt a 2018. október 8. napján történt vádemelésnek is. A védő álláspontjával szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2019. február 6. napján kifejezetten a terhelt által vitatott bűncselekmény kapcsán határozott szakértő kirendeléséről, majd a szakvélemény benyújtása után állapította meg a korábban már hivatkozott 2019. július 18. napján kelt végzésében, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a Btk. 423. §

(2)bekezdésének b) pontja szerint is minősülhet. Az áttételt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság

1. április
2. napján előkészítő ülést, majd több tárgyalási határnapot is tartott. A vádirati tényállás és minősítés módosítására
3. november 4-i és
4. november 25-i határnapon is sor került. Az ügydöntő határozatot az elsőfokú bíróság
5. december
6. napján, a másodfokú bíróság
7. október
8. napján hirdette ki. [101] Mindezek alapján megállapítható, hogy az irányadó öt éves elévülési idő nem telt el, büntethetőséget megszüntető ok hiányában a terhelt bűnösségének megállapítására az elévülésre vonatkozó büntetőjogi anyagi jogi szabály megsértése nélkül került sor. A felülvizsgálati indítvány tehát ebben a részében alaptalan. [102]
9. A kifejtettek szerint a terhelt vagyon elleni bűncselekményének minősítése téves, a lopási cselekmény kizárólag a Btk.
10. §

(2)bekezdés

1. b)pont
2. be)alpontjában meghatározott minősítő körülmény miatt minősül a

(4)bekezdés szerint. [103] A kiszabott büntetés és az alkalmazott intézkedés felülvizsgálatának csak akkor van helye, ha az törvénysértő minősítés eredménye, vagy annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2019.158.). [104] A dolog elleni erőszak minősítő körülményének mellőzésével a helyes minősítés szerint a terhelt terhére megállapított lopás bűntettének [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. be)alpont,

(4)bekezdés b) pont] egytől öt évig terjedő büntetési tétele, valamint az információs rendszer megsértése vétségének [Btk. 423. §

(1)bekezdés] két évig terjedő büntetési tétele is változatlan. Így a halmazati szabályok, valamint a terhelt többszörös visszaesői minősége folytán felemelt büntetési tételkeret sem módosul. A helyes minősítés tehát a büntetési tételkeretben változást nem eredményez, erre figyelemmel a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés a helyes minősítés alapulvételével sem törvénysértő. Erre tekintettel a terhelt felülvizsgálati indítványa a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára alapított részében is alaptalan. [105] 5. A Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [106] A Be.

1. §
2. és
3. pontja értelmében egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról, továbbá az elkobzásról és a lefoglalt dologról. [107] Ebből következően a terhelt által sérelmezett rendelkezések tárgyában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ezen okból a jogerős ítélet felülvizsgálata kizárt. Kúria 1.Bfv.225/2024/10-I 13 [108] A Be.
4. §

(2)és

(3)bekezdése alapján az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást a terhelt is indítványozhatja, melyet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy hónap elteltével az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság folytat le. [109] 6. A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §

(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §

(2)bekezdés] nem észlelt. [110] IV. Mindezek alapján a Kúria – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [111] A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nem tart nyilvános ülést (BH 2019.217.III., BH 2020.287.IV.). Ezért a Kúria a védő díját a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §

(3)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [112] A kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §

(1)bekezdésének második mondata alapján az állam viseli. [113] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. [114] A Kúria határozata ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Budapest,

1. november
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró