← Magyarország

Kfv.35011/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, amennyiben a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdés terén egységes joggyakorlattal rendelkezik és annak megváltoztatása sem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.011/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke; Dr. Figula Ildikó előadó bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: név egyéni ügyvéd (Cím4) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: név1 ügyvédi Iroda Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 2 (ügyintéző: név1 ügyvéd) (Cím3) A per tárgya: jogszerűsége vizsgálata agrártámogatási ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: számú ítélete Pécsi Törvényszék 4.K.700.433/2025/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (továbbiakban: EMVA) a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához
  3. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/
  4. (IV.04.) VM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján
  5. május 15-én támogatási kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. A felperes támogatási kérelme
  6. december 18-án kelt 1400104311 iratazonosító számú határozattal jóváhagyásra került, és figyelemmel arra, hogy a felperes által 4 évre vállalt üzemméret 10,12 EUME volt, ezért a jövedelem pótló támogatás 40.000 Eurónak megfelelő forint összegben került meghatározásra. A felperes
  7. március 23-án terjesztette elő kifizetés iránti kérelmét, ebben a jóváhagyott támogatási összeg 90%-os mértéke kiutalását kérte. Az elsőfokú hatóság
  8. április 02-án kelt 168/1401/15/8/
  9. számú határozatával a kifizetési kérelemnek helyt adott, amely alapján a 11.359.440 Ft támogatási összeg a felperes számára kifizetésre került. Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 3 [2] A felperes által vállalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzése céljából az elsőfokú hatóság
  10. január 17-én ellenőrzést tartott a felperes gazdaságában. [3] A felepres a jóváhagyott támogatási összeg 10%-ára vonatkozó kifizetés iránti kérelmet nem terjesztett elő. Mivel a Jogcímrendelet
  11. §

(11)bekezdése szerint, ha az ügyfél a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet a 11. §
(4)bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtja be, vagy kifizetési kérelmét elutasítják, ennek jogkövetkezménye a támogatási jogosultsága megszűnése, továbbá az addig igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ezért az elsőfokú hatóság a felperest nyilatkozattételre hívta fel a
  1. évi gazdálkodás adatai kapcsán. [4] Az elsőfokú hatóság a felperes nyilatkozatát és a rendelkezésre álló adatokat értékelve
  2. február 07-én kelt, 1700104311 számú határozatával (iktatószám 168/5401/6/19/2018) megállapította, hogy a felperes jogosulatlanul vett igénybe 11.359.440 Ft támogatást, ezért őt a jogosulatlan igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte. [5] Az elsőfokú határozattal szemben felperes részéről előterjesztett fellebbezést az alperes másodfokú hatóságként eljárva alaptalannak találta, és EUJF/726-1/
  3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] A határozat indokolása tényként rögzítette, hogy a felperes a támogatási összeg fennmaradó 10%-ra vonatkozó kifizetés iránti kérelmét jogszabályi kötelezettsége ellenére nem terjesztette elő. [7] A határozat indokolása szerint a felperes a támogatás iránti kérelmében a támogatási időszak
  4. évére összesen 10,12 EUME üzemméret megvalósítását vállalta, ehhez képest a felperes
  5. évben termőföldekből összesen 7,3 EUME üzemméretet teljesített, míg a tartásában lévő állatállományból (mézelő méh) összesen 2,07 EUME üzemméretet realizált, amely mindösszesen 9,37 EUME üzemméretet jelent – a vállalt 10,12 EUME üzemméret helyett. [8] Az alperes vizsgálta a felperes fellebbezésében hivatkozott, 0,068 ha méretű – 0,16 EUME üzemméretnek megfelelő földterület támogatás szempontjából való figyelembevételét, és megállapította, hogy amellett, hogy a kérdéses bodza ültetvény nem vehető figyelembe, emellett a jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából azért is irreleváns, mert figyelembevétele mellett sem teljesülne a működési időszak
  6. évében a működtetési időszak
  7. évére vállalt 10,12 EUME üzemméret. [9] A határozat indokolása szerint a felperes a működtetési időszak első évében
(2016)igazolható módon nem teljesítette az első évre vállalt 10,12 EUME üzemméretet, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú határozat, hogy a Jogcímrendelet 12. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a felperes 138.064 Ft jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére köteles lenne. Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 4 [10] Az indokolás szerint a másodfokú eljárásban megerősítést nyert az is, hogy a működtetési időszak
  1. évére megállapított, mezőgazdasági termelőtevékenységből származó árbevétel (2.568.867 Ft) a felperes támogatás iránti kérelme pénzügyi terve szerinti
  2. évre vállalt ár- bevételtől (5.500.000 Ft) 40%-ot meghaladóan maradt el, ezért az elsőfokú határozatban a Jogcímrendelet
  3. §
(3)bekezdés c) pontjára tekintettel megállapított meg nem felelés, és a 755.024 Ft visszafizetési kötelezettség megállapítása is helytálló volt. [11] Az alperes határozata megállapította, hogy az elsőfokú határozat jogszerűen állapította meg, hogy a felperes azt a vállalását sem teljesítette, hogy a főállásban foglalkoztatottak száma a működtetési időszak 4. évétől két fő lesz, ezért a Jogcímrendelet 12. §
(9)bekezdés
  1. g)pont
  2. gb)alpontja alapján köteles a kifizetett támogatási összeg 4%-át, 454.378 Ft-ot visszafizetni. [12] Az alperes határozata hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Jogcímrendelet visszafizetési kötelezettségre vonatkozó 12. §
(12)bekezdése szerint az összes visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatás esetén alkalmazandó szankció mértékét, és miután a felperest a Jogcímrendelet 12. §
(11)bekezdése alapján az általa felvett támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége terheli miután a Jogcímrendelet 12. §
(13)bekezdése kivétel szabálya nem alkalmazható, ezért a felperest az általa felvett támogatási összeg visszafizetésén túl további visszafizetési kötelezettség nem terheli. [13] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, melyet a Pécsi Törvényszék bírált el 4.K.700.433/2025/14. sorszámú ítéletével, és miután a keresetet alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [14] Az ítélet indokolása szerint az alperes jogszerűen döntött a Jogcímrendelet 12. §
(11)bekezdése alkalmazásával az igénybe vett teljes támogatási összeg visszafizetéséről, ugyanis a felperes nem rendelkezett a támogatás fennmaradó 10%-nak kifizetésére vonatkozó megalapozott kérelem alapján a kérelemnek helyt adó határozattal. [15] Az ítélet indokolása több, a Jogcímrendelet értelmezésével összefüggésben született kúriai határozatra is hivatkozott, így a Kfv.I.35.003/2023/6, Kfv.IV.35.226/2019/8, Kfv.VI.35.606/2017/4. számú ítéletekre, és utalt arra, hogy a kúriai gyakorlat szerint, amennyiben a 4. évre vállalt üzemméretet a felperes nem teljesíti, és az utolsó kifizetés nem történt meg, és arra vonatkozóan kifizetési kérelem sem volt, ezért a Jogcímrendelet 12. §
(13)bekezdés kedvezményszabálya nem volt alkalmazható. Hangsúlyozta, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatással összefüggésben sem az alperesnek, sem a bíróságnak nincs lehetősége méltányosság gyakorlására. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 5 [16] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [17] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ac)alpontjaiban jelölte meg. Álláspontja szerint a felvetett jogkérdés a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása körében a vállalt üzemmérettől való 10% alatti eltérés jogkövetkezményeinek értelmezése a joggyakorlat egységének és a továbbfejlesztésének biztosítását igényli. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja befogadási okhoz kapcsolódóan előzetes döntéshozatali indítvánnyal élt, és azt a kérdést kérte az Európai Unió Bíróság elé terjeszteni, hogy: „összeegyeztethető-e az uniós joggal – különösen az EUMSZ 5. cikk
(4)bekezdésében rögzített arányosság elvével – az a nemzeti jogértelmezés, amely 10% alatti üzemméret eltérés esetén a támogatási jogosultság teljes megszűnését eredményezi arányossági vizsgálat nélkül.” A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye az alábbiak miatt. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
  2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 6 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [22] A Kúria elsőként rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdés rendelkezéseinek körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, és a Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert erre kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [23] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását két okból kérte, ezeket röviden indokolta is, a Kúria ezért ezek vizsgálatát végezte el. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadási ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel, a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be a Kúria, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására való tekintettel, nem támogatható. (Lásd Kúria: Kfv.35.542/2021/2, Kfv.37.025/2021/2. számú határozatokat.) [25] A felülvizsgálati kérelemben értelmezni kért Jogcímrendelet 12. §
(11)és
(13)bekezdése – a jelen jogvitával összefüggésben felmerült tényálláshoz kapcsolódóan – nem vet fel olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységét, vagy továbbfejlesztését indokolná. A Kúria ugyanis számos határozatában foglalkozott az EMVA-ból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV.04.) VM rendelet (Jogcímrendelet) 12. §
(11)és
(13)bekezdése értelmezésével. A Kúria Kfv.35.003/2023/
  1. számú ítélete elvi tétele szerint a Jogcímrendelet
  2. §
(11)bekezdésének alkalmazása az igénybe vett teljes támogatási összeg visszafizetésére kötelezés jogszerű, ha a felperes nem rendelkezik a támogatás fennmaradó 10%-a kifizetésére vonatkozó megalapozott kérelem alapján kérelemnek helyt adó határozattal. Hasonló álláspontot foglalt el a Kúria 35.226/2019/8, és Kfv.35.606/2017/
  1. számú határozataiban is. A Kfv.35.203/2023/
  2. számú kúriai határozat a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggésben elvi tételként mondta ki, hogy az EMVA fiatal gazda Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 7 támogatás során
  3. évben igényelhető támogatások esetében a jogosulatlan kifizetés visszafizetésére kötelezés nem szankció, ebből következően a támogatás visszafizetésre kötelezése során az arányosság kérdését nem kell vizsgálni. [26] A Kúria nem látott lehetőséget a Kp.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja szerinti befogadásra sem, ugyanis az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése szükségessége jelen jogvitával összefüggésben nem merült fel. Az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének akkor van helye, amikor az az alkalmazandó uniós jog értelmezése, vagy érvényessége megállapításához szükséges. A felülvizsgálati kérelem ezzel szemben a Jogcímrendelet 12. §
(11)és
(13)cikke, mint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás utáni jogkövetkezmények alkalmazhatóságát vitatta, azaz a tagállami jog értelmezésére tett indítványt – az arányossággal összefüggésben. A tagállami jogszabályi rendelkezések értelmezésére az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezhető előzetes döntéshozatali eljárás nem alkalmazható. [27] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadási ok alapján nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ezért a Kúria a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A döntés elvi tartalma [28] A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, amennyiben a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogkérdés terén egységes joggyakorlattal rendelkezik és annak megváltoztatása sem indokolt. Záró rész [29] A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [30] A végzéssel szembeni további perorvoslatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Kúria I.Kfv.35.011/2026/2 8 Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró aláírásban akadályozott bíró helyett dr. Tóth Kincső tanácselnök Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.