← Magyarország

56/2013. (VII. 2.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. június 24-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tö

56/

  1. (VII. 2.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. június 24-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
  1. június 3-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényt, hogy a tiszteletdíj és a költségtérítés összege az euró bevezetéséig ne emelkedhessen?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
  4. cikk
(2)bekezdése szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Ahhoz tehát, hogy az országgyűlési képviselők függetlensége biztosítható legyen, a képviselői javadalmazás összegének megfelelőnek kell lennie. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a javadalmazás emelésének kizárásával vagy egy jövőbeli, bizonytalan esemény bekövetkezésétől való függővé tételével sérülne a képviselői függetlenség. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogot korlátozná. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítását is szükségessé tenné, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést tartalmaz, ugyanis mind a képviselői tiszteletdíjra, mind a költségtérítés összegére is vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 4. cikk
(2)bekezdés, 8. cikk
(3)bekezdés
  1. a)pontján, az Nsztv. 2. §-án és a 10. §
  2. b)és
  3. c)pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.