3/2012. (I. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. január 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törv

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. B., dr. Sch. A. és dr. Sch. G. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozók

1. május 23-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék összege ne lehessen alacsonyabb az álláskeresővé válást megelőző 12 havi átlagkereset 80%-ánál?” Az Országos Választási Bizottság 66/
4. (VI. 24.) számú határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. A Bizottság határozata ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 122/
5. (XII. 2.) számú határozatában megállapította, hogy a népszavazási kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, illetőleg nem is irányul ilyen tartalmú törvény elfogadására. Megállapította az Alkotmánybíróság azt is, hogy a kérdésből okszerűen nem következik egyetlen tiltott tárgykörbe tartozó törvény módosítása sem. Ezzel kapcsolatban utalt az 59/
6. (XII. 14.) AB határozatban kifejtettekre, konkrétan arra, hogy az okszerű következmény valamely kiadási főösszeg szükségképpeni megváltoztatásában nyilvánul meg. Az álláskeresési járadék a Magyar Köztársaság
7. évi költségvetéséről szóló
8. évi CLXIX. törvényben nem szerepel kiadási főösszegként. A kérdés továbbá nem irányul arra, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő valamely kiadást. A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozatot és a Testületet új eljárásra utasította. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
9. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésből nem derül ki világosan, hogy a „12 havi átlagkereset” egy az álláskeresővé válást megelőző naptári időszakot, vagy kereső tevékenységben töltött időszakot jelöl. Az Országos Választási Bizottság szerint továbbá nem állapítható meg egyértelműen az sem, hogy a népszavazási kezdeményezésben foglalt „12 havi átlagkereset” kifejezés az álláskeresési járadék napi vagy havi összegének megállapítására vagy megváltoztatására vonatkozik-e. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a választópolgárok számára. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja alapján – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján és a 13. §

(1)bekezdésén, Ve.

1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
2. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke