44/
- (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u.
- III/14.) elnöke (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy önhibáján kívül felhalmozódott tartozása miatt egyetlen embert és családot se lehessen saját lakóingatlanából az utcára tenni, és erről az Országgyűlés mihamarabb alkosson törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
- október 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi okok miatt nem felel meg az egyértelműség követelményének. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben szereplő „önhibáján kívül felhalmozódott tartozás” kifejezés sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg. Nem egyértelmű, hogy a beadványozó mit ért „tartozás” fogalma alatt és annak mértéke sem pontosan behatárolható. A Bizottság álláspontja szerint nem meghatározható az sem, hogy a beadványozó pontosan mit ért az „utcára tenni” kifejezés alatt. A kérdésben szereplő pontatlan meghatározások miatt a kérdés a választópolgár számára nem egyértelműen és kétséget kizáróan megválaszolható, valamint a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne kötelezett. Az Nsztv. 8. §-a szerint az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. A Bizottság véleménye szerint a kezdeményezésben szereplő „és erről az Országgyűlés mihamarabb alkosson törvényt” tagmondat értelemzavaró, azt a téves látszatot kelti, mintha önmagában, e tagmondat nélkül a népszavazás döntése nem keletkeztetne jogalkotási kötelezettséget az Országgyűlés számára, ezáltal nem felel meg az Nsztv. 13. §-a által támasztott követelményeknek. A Nemzeti Választási Bizottság tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án,
- §-án,
- § c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- november
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke