111/2010. (II. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. N. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó

1. január 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kormány kezdeményezze az Európai Bizottságnál a külföldi állampolgárok földvásárlási tilalmának meghosszabbítását további 3 évvel?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintáján feltüntetett kérdés a Kormány részére határozna meg feladatot. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
4. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 28/B. §

(1)bekezdése szerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Nsztv.

1. § a) pontja alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
2. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [51/

1. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/
2. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/
3. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006.június, 429, 430.]. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért, mert azt a téves látszatot kelti, mintha a kérdés céljának eléréséhez elegendő lenne a Kormány kezdeményezése az Európai Bizottságnál, ezzel szemben az több – például a termőföldről szóló – jogszabály módosítását is igényelné. A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv.
4. § a) és c) pontja alapján megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 28/B. §

(1)bekezdésén, az Nsztv.

1. §-án,
2. §-ának a) és c) pontjain, a
3. §

(1)bekezdésén, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke