743/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/
- (VII. 29.) Korm. rendelet
- § alkotmányellenességének megállapítására, és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítvány alapján indult eljárást megszünteti. I. Az indítványozók a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/
- (VII. 29.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a szolgalmi jog (vezetékjog) engedélyezésével és alapításával összefüggő rendelkezést tartalmazó
- §-ának visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezés ellentétes egyrészt a bányászatról szóló
- évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
- §
(5)bekezdésével. Úgy vélik, hogy amennyiben a jogalkotó különbséget kívánt volna tenni a különböző vezetékekre vonatkozó szolgalmak között, ezt szabályosan csak a Bt. módosításával együtt tehette volna meg. Hivatkoznak másrészt arra, hogy az R. alkotmányellenesnek tartott rendelkezése a gázszolgáltatásról szóló
- évi XLI. törvény módosításáról rendelkező
- évi XX. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében nem követeli meg a Bt.-ben szabályozott hatósági szolgalmi jog alapítási eljárást, hanem elegendőnek tartja a területileg illetékes bányafelügyeletnek a gázelosztó-vezetékre kiadott használatbavételi engedélyét. Az R. támadott szabálya szerint azokban az esetekben, amikor az illetékes bányafelügyelet a szabálytalanul létesített vezetékek fennmaradásáról dönt, a bányaszolgalmi jog jogosultjának nem kell építési jogosultságát igazolnia. Az indítványozók szerint ez a rendelkezés ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény
- §
(1)bekezdésével, amely a fennmaradási engedély megadásának feltételeként az építési jogosultság igazolását írja elő. Az Alkotmány 57. §
(5)bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog sérelmét látják az indítványozók abban, hogy az R. támadott rendelkezése folytán a bányakapitányság határozata alapján történő szolgalmi jog (vezetékjog) alapításának tényét, jogalapját és jogszerűségét az ingatlantulajdonosok bírósági úton nem tehetik vitássá, a bírósági felülvizsgálat lehetősége nem áll rendelkezésükre. Ugyanígy a jogorvoslathoz való alkotmányos jog sérelmét látják abban, hogy az ingatlantulajdonosok nem értesülnek a bányakapitányság határozatáról, így pedig nem is adódik lehetőségük a jogorvoslat igénybevételére. Alkotmányellenesnek tartják továbbá az indítványozók, hogy a szolgalmi jog (vezetékjog) alapításával összefüggő kártalanítási igény elévülését a bányafelügyelet által kiadott, a gázelosztó-vezetékre vonatkozó használatbavételi engedélyt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A kifogásolt előírás – álláspontjuk szerint – olyan helyzeteket teremthet, ahol elmaradhat a kártalanítás, különösen akkor, ha az ingatlantulajdonosok nem kapják meg a bányafelügyeletnek a vezeték használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyt megadó határo- zatát, és így azt sem tudják, hogy mikor kezdődött meg a kártalanítási igény érvényesítésére rendelkezésre álló idő. Az ilyen szabályozás az indítványozók szerint sérti az Alkotmány 13. §
(1)bekezdése által biztosított tulajdonhoz való jogot. II. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az R. szabályait az indítvány benyújtását követően a földgázellátásról szóló
- évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/
- (I. 30.) Korm. rendelet
- §-a
- július
- napjával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. (335/B/
- AB végzés, ABH 1990, 261.) Az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján vizsgálja. Az R. 36. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványként terjesztették elő. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. §
- a)pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az R. 36. § alkotmányellenességének megállapítására és visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában – az Ügyrend 31. §
- a)pontjának alkalmazásával – az eljárást a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette. Budapest, 2010. július 12. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró