1099/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyá

(1)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt és indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30.148/2007/10. számú ítéletében alkalmazott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 339. §

(1)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól alkotmányjogi panasz, majd utólagos normakontroll keretében. Arra hivatkozott, hogy a támadott rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott ítéletében a jogbiztonság [Alkotmány 2. §

(1)bekezdés] követelményébe ütköző módon alkalmazta, mely jogalkalmazás egyben a tulajdonhoz való jogát [Alkotmány 13. §

(1)bekez dés] is sértette. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy „a Legfelsőbb Bíróság döntése az alkalmazáskor hatályos jogszabályok alapján jogos tulajdonától fosztotta meg” az általa képviselt gazdasági társaságot. Azt sérelmezte, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság azzal a magatartással, hogy „a felperesi jogelődök tulajdoni igényének elbírálásával megvárta a jogszabály eredeti célja szerinti módosításának hatálybalépését, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”. Az Alkotmánybíróság tájékoztatására válaszul az indítványozó kérelmét – változatlan indokolással – utólagos normakontrollként is kérte elbírálni. II. Az indítvány érdemben nem bírálható el. Az Alkotmánybíróság az indítványt megvizsgálva megállapította, hogy az tartalmában nem a Ptk. 339. §

(1)bekezdését („Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”) támadja, hanem azt, ahogyan e rendelkezést a konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság alkalmazta. Valójában tehát az indítványozó sem az alkotmányjogi panaszában, sem pedig az utólagos normakontroll iránti kérelmében nem a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és a norma megsemmisítését kéri, hanem a saját ügyében született bírósági döntés Alkotmánybíróság általi felülbírálatára tesz indítványt. Az Alkotmánybíróság a 35/

1. (VI. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az az Alkotmánybíróságról szóló
2. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
3. §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján az Alkotmánybíróságnak önálló jogszabály-értelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét (ABH 1991, 175, 176.). Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. szerint a bírói ítéletek és a jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság az egységes jogalkalmazás kialakítására nem hozhat jogértelmező döntést, mert ezzel a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét vonná el. Az Alkotmánybíróság jogszabály-értelmezést csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezhet. [57/
4. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.] Az Alkotmányíróság – hatáskör hiányában – nem bírálhat el érdemben olyan indítványt, mely csak látszólag irányul valamely jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítására, tartalma szerint azonban az érintett rendelkezésnek egy konkrét bírósági ügyben való alkalmazását kifogásolja. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egysé- ges szerkezetbe foglalt 2/
5. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
6. január, 3.) Ügyrend
7. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság azt az – előbb alkotmányjogi panasznak, később utólagos normakontrollnak nevezett – indítványt, amely arra irányul, hogy Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Legfelsőbb Bíróság tévedett, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság magatartását az adott helyzetben általában elvárhatónak minősítette, és az indítványozó kérelmét elutasítva a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta, visszautasította. Budapest,
8. április
9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke