← Magyarország

894/B/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában megho

894/B/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság
  2. évi költségvetéséről szóló
  3. évi CLXIX. törvény
  4. számú mellékletének
  5. pontja k) alpontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott bírói kezdeményezést visszautasítja. Az indítványozó bíró a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt
  6. K. 30 581/
  7. szám alatt folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróságról szóló
  8. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  9. §

(1)bekezdése alapján kezdeményezte a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 3. számú mel léklete 11. pont
  1. k)alpontjának 4. mondatába foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását. A Kötv. 3. számú melléklete a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulásokról rendelkezik. A 3. számú melléklet 11. pont
  2. k)alpontja a pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása körében szabályozza a normatív hozzájárulás mértékét és igénybevételének feltételeit. A vitatott szabály úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulás alapjaként szabályozott ellátotti létszám meghatározása során nem vehetők figyelembe azok az ellátottak, akik kizárólag étkezésben részesülnek. Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabályozás azért alkotmányellenes, mert a nappali melegedők esetében is kizárja a hozzájárulás igénybevételét azok után az ellátottak után, akik csak étkezést vesznek igénybe. Rámutat az indítvány arra, hogy a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú mellékletének 11. pont
  3. i)alpontja és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. számú mellékletének 11. pont
  4. h)alpontja az ugyanezen jogcímen járó normatív hozzájárulás feltételeinek szabályozása során már úgy rendelkezik, hogy az ellátottak számának meghatározása során „[n]em vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket”. Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a Kötv. 3. számú mellékletében a 11. pont
  5. k)alpont 4. mondata ezt a nappali melegedőkre vonatkozó kivételt nem tartalmazta, sérült az Alkotmány 70/E. §-ában szabályozott szociális biztonsághoz való jog. Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező bíró az indítványában nem önmagában a támadott rendelkezést, hanem a szabályozás hiányosságát kifogásolja. Az indítvány érvelése szerint a vitatott szabályozás következtében az Alkotmány 70/E. §-ában szabályozott szociális biztonsághoz való jog azért szenved sérelmet, mert a jogalkotó a nappali ellátást biztosító szociális intézmények normatív támogatásának szabályozása során nem állapított meg az általánostól eltérő szabályt a nappali melegedőre. Tartalma szerint az indítvány nem utólagos normakontrollra, a kifogásolt szabály megsemmisítésére, illetőleg az alkalmazási tilalom kimondására irányul, hanem – a szabályozás hiánya miatt – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint bírálta el. Az Abtv. 38. §
(1)bekezdése alapján a bíró – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti akkor, ha az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességét észleli. Az Alkotmánybíróság többször értelmezte már az Abtv. ezen rendelkezését. Döntéseiben megállapította, hogy a bírói kezdeményezésre vonatkozó
  1. §-t az Abtv.-nek „Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata” című fejezetében helyezte el a jogalkotó. Ennek megfelelően a bíró a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, az Abtv.
  2. § b) pontja szerinti eljárást kezdeményezheti. Az Abtv.
  3. §-a nem jogosítja fel a bírót arra, hogy ebben a minőségében az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, az Abtv.
  4. § e) pontja szerinti eljárást kezdeményezze. Az Abtv.
  5. §
(1)bekezdése alapján az eljáró bíró mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmánybírósági eljárásnak nem lehet indítványozója. [540/B/
  1. AB határozat, ABH 1999, 586.; 772/B/
  2. AB végzés, ABH 2006, 2442.; 287/B/
  3. AB végzés ABH 2008, 3423.; 505/B/
  4. AB végzés, ABH 2009, 2829–2834.] Az indítványozási jog hiánya miatt az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  5. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  6. január, 3.)
  7. § c) pontja alapján – a bírói kezdeményezést visszautasította. Budapest,
  8. október
  9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.