437/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és a dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó

1. október 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a
4. december 31-e előtt az Alkotmánybíróság által hozott olyan határozatokat és végzéseket, amelyekben az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította vagy az eljárását – az indítvány visszavonása kivételével – megszüntette az Országgyűlés nyilvánítsa semmissé, és a törvény ben rendelje el ezekben az ügyekben az érdemi határozat meghozatalát?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványban megfogalmazott kérdés ellentétben áll a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
5. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány)
6. §

(1)bekezdésében megfogalmazottakkal, mely szerint „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság elvébe ütközik. Egy eredményes népszavazás útján hozott döntés a jogállamiságot sértő, súlyosan alkot mány elle nes helyzetet és jogbizonytalanságot idézne elő azzal, hogy az Országgyűlés utólag semmissé nyilvánítaná az Alkotmánybíróság egyes döntéseit. A Bizottság megítélése szerint a kezdeményezés érinti a fenti alkotmányos rendelkezésből is levezethető hatalommegosztás elvét is. A kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan törvényhozási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, mely eltolná a hatalmi ágak közötti egyensúlyt az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonylatában, és a törvényhozó hatalom rendelkezési jogkörét vezetné be az Alkotmánybíróság felett. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására csak az Alkotmány 24. §

(3)bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/

1. (I. 22.) AB, 25/
2. (XI. 22.) AB, 28/
3. (VII. 7.) AB, 40/
4. (XII. 21.) AB, 50/
5. (XI. 22.) AB, 48/
6. (X. 27.) AB határozatok]. Tekintettel a kezdeményezés alkotmánymódosító jellegére, arról országos népszavazást tartani nem lehet, ezért az Nsztv.
7. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Alkotmány
8. §

(1)bekezdésén, a 24. §

(3)bekezdésén, az Nsztv.

1. §-án, a
2. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
3. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke