73/2009. (XII. 22.) IRM rendelete a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól.

(4)bekezdésének

1. j)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
2. h)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
3. a)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
4. a)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az 5. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §

(6)bekezdés

1. d)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
2. h)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
3. a)pontjában foglalt feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete
4. a)a keresetlevél benyújtásakor,
5. b)ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy
6. c)ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában nem haladja meg – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – az a)–
7. c)pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. 2. §

(1)A munkaviszonyból származó átlagkeresetre vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.

(2)Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az

(1)bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására. 3. §

(1)Ha a munkavállaló átlagkeresete az

1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság – a
2. §

(2)bekezdésben foglaltak kivételével – határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult.

(2)Ha a munkavállaló a perben vitatja átlagkeresetének a munkáltató által igazolt mértékét, a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságról az ügydöntő határozatában rendelkezik. 4. §

(1)Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn, a munkavállalói költségkedvezményt megvonja.

(2)Ha az

(1)bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a munkavállalói költségkedvezmény megvonásáról szóló határozat keltétől számított 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot. 5. § Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. §

(5)bekezdésében az „Amennyiben a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság felé díjbejelentéssel élt” szövegrész helyébe a „Ha a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapíthatja meg” szöveg lép. 6. §

(1)E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2)E rendelet

1. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
2. §

(1)E rendelet 1–

1. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a munkavállalónak a
2. §

(1)bekezdésében foglalt adatokat és igazolásokat tartalmazó kérelme alapján állapítja meg a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságot.

(2)A folyamatban lévő eljárásokban előterjesztett kérelem alapján a munkavállalói költségkedvezmény a munkavállalónak

1. a)a kérelem előterjesztése,
2. b)ha a munkaviszony már korábban megszűnt, a megszűnése, vagy
3. c)ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlése időpontjában számított átlagkeresete alapján állapítható meg. Budapest, 2009. december 11. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter