77/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére ir

(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 49/

1. (I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló
2. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy – az I. fokon eljáró megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben helye van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek; – az I. fokon eljáró megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben helye van egyezségi kísérletre idézésnek?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
3. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
4. §-ának

(1)bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi feltételeknek, mivel számos kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezéséről. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB által az elutasítás indokaként felhozott jogszabályi rendelkezések nem helytállóak, az OVB jogszabálysértéssel alkalmazta az Nsztv. 10. §

1. c)pontját („Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek.”) Mivel az OVB jogszabállyal nem támasztotta alá a kezdeményezés megtagadását, ezért a határozat jogszabálysértő. Véleményük szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán egy kérdés szerepel, amely kérdés érthető, egyértelmű, mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind pedig a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
2. h)pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének [Nsztv. 13. §

(1)bekezdése], mivel több kérdést foglal magában, így a választópolgároknak nincs lehetőségük különbséget tenni az egyes kérdések között, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezéséről. Mindezzel egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 49/

1. (I. 29.) OVB határozatot, az ott megjelölt kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének a megtagadását az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
2. május
3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,