← Magyarország

1187/B/2007. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

1187/B/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/
  2. (XI. 24.) MNB rendelet
  3. §

(2)bekezdés n) pontjának „készpénzbefizetés esetén a befizető nevét és címét, illetve azonosítóját”, valamint a 40. §
(1)bekezdésének „szerepeltetni kell a befizető azonosító adatait, valamint” szövegrésze alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
  1. Az indítványozó a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/
  2. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az indítványozó első beadványában kizárólag az R.
  3. §
(1)bekezdésének „szerepeltetni kell a befizető azonosító adatait, valamint” szövegrészével kapcsolatban kezdeményezett utólagos normakontrollt. Kifogásolta, hogy a támadott jogszabályhely rendeleti szinten személyes adatok kezelését teszi kötelezővé. Ez az indítványozó szerint ellentétes az Alkotmány 59. §
(1)bekezdésével, illetve 8. §
(2)bekezdésével, melynek értelmében a személyes adatok védelméhez való alapjogot érintően csak törvény rendelkezhet. Ezen túlmenően az indítványozó azt is állította, hogy az R.-nek a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezése magasabb szintű jogszabályba, konkrétan a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §
(1)bekezdésébe ütközik. Az Avtv. e rendelkezése szerint személyes adat csak az érintett hozzájárulásával vagy törvény felhatalmazása alapján lenne kezelhető, de nem az R. alapján. Amennyiben az R. az Avtv.-vel ellentétesen mégis adatkezelést rendel el, akkor a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §
(2)bekezdését sérti, mely szerint az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Jat.-tal való ellentét pedig az indítványozó szerint az Alkotmány 7. §
(2)bekezdésének sérelmét vonja magával. Az indítványozó második beadványában kérelmét kiterjesztette az R. 5. §
(2)bekezdés n) pontjának „készpénzbefizetés esetén a befizető nevét és címét, illetve azonosítóját” szövegrészére is. Az R. e rendelkezését is az Alkotmány 59. §
(1)bekezdésébe, illetve 8. §
(2)bekezdésébe ütközőnek tartotta. Az indítványozó továbbá beadványában az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésének, azaz a jogbiztonság követelményének sérelmére is hivatkozott.
  1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/
  2. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: új R.)
  3. november 1-jével hatályon kívül helyezte az R.-t. Az R.
  4. §
(1)bekezdésétől eltérően az új R. 43. §
(3)bekezdése a fizetési számlára történő készpénzbefizetésnél már nem írja elő kötelező jelleggel a befizető azonosító adatainak feltüntetését a befizetési célra szolgáló nyomtatványon, illetve pénztárbizonylaton. Ezen túlmenően az új R. már nem tartalmaz az R. 5. §
(2)bekezdés n) pontjához hasonló rendelkezést, mely a számlatulajdonos részére továbbított bankszámlakivonat tartalmát rögzítené, s azon belül készpénzbefizetés esetén a befizető azonosító adatainak feltüntetését kötelezővé tenné. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévő szabályok alkotmányosságát csak két esetben: az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának
(1)bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és
  1. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. Az indítvány nem az Abtv.
  2. §
(1)bekezdése és
  1. §-a szerinti kérelem. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  2. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  3. január, 3.)
  4. § a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Mivel az R. hatályát vesztette, s az új R. az indítványozó által kifogásolt rendelkezéseket nem tartalmazza, az indítvány tárgytalanná vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az R.
  5. §
(2)bekezdés n) pontjának „készpénzbefizetés esetén a befizető nevét és címét, illetve azonosítóját”, valamint a 40. §
(1)bekezdésének „szerepeltetni kell a befizető azonosító adatait, valamint” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette. Budapest, 2011. március 22. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.