70/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére ir

(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 42/

1. (I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő szöveg szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy az e törvény ben szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás intézményét (Pp. 114/A–114/B. §) – a bíróság mulasztására vonatkozó részében – mellőze, és a bíróság mulasztásából meg valósuló eljárás elhúzódásával – [Pp. 114/A. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont] – szembeni eljárási szabályokat külön törvény ben alkossa meg, az alábbi rendelkezések szerint: – a mulasztást kifogásoló fél a kérelmét a mulasztó bírósággal szemben – külön bírósági eljárás kezdeményezésével – terjesztheti elő; – a fél a kérelmét közvetlenül a felettes bíróságnál terjesztheti elő, amely bíróság a kérelem tárgyában 15 napon belül köteles határozatot hozni; – a mulasztás tényét a kérelmet elbíráló bíróság a határozatában megállapítja és kötelezi a mulasztó bíróságot a szükséges intézkedés megtételére; – a mulasztást kifogásoló eljárásban a kérelmezőnél felmerült költségeket – alapos kérelem esetében – a mulasztó bíróság köteles a kérelmezőnek megfizetni; – a kérelmet elbíráló bíróság határozata ellen a felek fellebbezést terjeszthetnek elő; – az eljárás illetékmentes; – a mulasztás tényét megállapító bírósági határozat esetén a mulasztó bíróság elnöke köteles a mulasztó bíróval szemben fegyelmi és kártérítési eljárást kezdeményezni a mulasztással összefüggésben történt kötelességszegés és a bíróságot ért kár miatt?” Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazás alkotmányos intézményével ellentétes, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak lennének. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani. A kérdés továbbá összetettségének következtében a választópolgár számára nem egyértelmű. Az OVB azt is megállapította, hogy a kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve – nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően éltek népszavazáshoz való jogukkal. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert az Nsztv.

1. §-ában és
2. §-ában megjelölt elutasítási indokok alaptalanok. Véleményük szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés érthető, egyértelmű mind nyelvtani, mind jogalkotási, mind a „választópolgári megérthetőség” tekintetében. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.
3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
4. évi XXXII. törvény
5. § h) pontja alapján a Ve.
6. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el [63/
7. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
8. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
9. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
10. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 42/

1. (I. 29.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
2. május
3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,