← Magyarország

36/2012. (IX. 7.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 61/2012. (IV. 27.) OVB határozata vizsgálatáról.

36/

  1. (IX. 7.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 61/
  2. (IV. 27.) OVB határozata vizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 61/
  3. (IV. 27.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás
  4. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 61/
  5. (IV. 27.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”. Az OVBh. közvetlen előzménye, hogy az Alkotmánybíróság 20/
  6. (IV. 21.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.) megsemmisítette az OVB korábban ugyanezen kérdés tárgyában hozott, a népszavazási aláírásgyűjtő ívet hitelesítő OVB határozatot [11/
  7. (I. 16.) OVB határozat] azért, mert az aláírásgyűjtő ív benyújtása és az OVB határozat meghozatala között az Országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  8. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.), amelynek 72–
  9. §-ai olyan tartalommal rendezik a polgármesterek összeférhetetlenségét, amilyen tartalommal a feltenni kívánt kérdés alapján a jogalkotónak rendeznie kellene. Az Alkotmánybíróság sem a választói, sem a jogalkotói egyértelműség tekintetében nem látta kiírásra alkalmasnak a népszavazási kérdést, mivel úgy a választók, mint a jogalkotó számára bizonytalanságot okozhatott volna, hogy egy érvényes jogszabály tartalmával lényegében azonos kérdést kívántak feltenni az aláírásgyűjtő íven. Az OVBh. ellen az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérő magánszemélyek emeltek kifogást, a törvényes határidőn belül. Álláspontjuk szerint az OVBh. törvénysértő, mert az Mötv. még nincsen hatályban, így a kérdést hitelesíteni kellett volna. Úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság maga sértette meg a választási eljárásról szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  11. § d) pontjában foglalt jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azáltal, hogy érvényes, de még nem hatályos törvény alapján tartotta hitelesítésre alkalmatlannak a népszavazási kérdést. Végezetül a kifogást tévők sérelmezik az Alkotmánybíróság hatáskörét a kifogás elbírálására.
  12. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben hatáskörét az Országgyűlés által
  13. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések)
  14. cikkére alapozta, amely a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló
  15. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a Ve.-t módosító
  16. §

(7)bekezdése a Ve.
  1. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv.
  2. §
(10)bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. §
(2)bekezdését, amely szerint az EtAmtv. megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz
  1. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben továbbra is ugyanazt a népszavazási kérdést bírálja el az Alkotmánybíróság, ugyanazon eredeti ügy alapján, amely még 2012 előtt indult, az Alkotmánybíróság megállapította hatáskörét.
  2. A kifogás nem alapos. Az OVB kifogással támadott határozatában megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltett kérdés nem felel meg a 20/
  3. (IV. 21.) AB határozatokban foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság az OVBh. indokolásával egyetértve, az abban foglalt indokok alapján – az ABh.-ban foglalt korábbi indokolását fenntartva – az OVBh.-t helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság egyebekben megjegyzi, hogy mivel az Alkotmánybíróság hatásköre a Ve.
  4. §-a alapján jogorvoslati jellegű, ezért az Alkotmánybíróság határozata köti az OVB-t. Emiatt a kifogástevők azon érvelése, mely szerint az OVB-re nem kötelezőek a kifogással támadott határozatban hivatkozott alkotmánybírósági határozatok, nem helytálló [3/
  5. (I. 22.) AB határozat,
(35)]. Az indítványozó azon érveit pedig, amelyek szerint érvényes, de még nem hatályos jogszabály milyen joghatással bír valamely népszavazási kérdésre, az Alkotmánybíróság az ABh.-ban már elbírálta [ABh.,
(33)]. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. szeptember 4. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.