← Magyarország

682/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

682/B/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Pilisjászfalu Község Képviselő-testülete helyi adókról szóló 19/
  2. (XII. 9.) sz. rendelete 4–
  3. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
  4. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmében az indítványozó Pilisjászfalu Község Képviselő-testülete helyi adókról szóló 19/
  5. (XII. 9.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4–
  6. §-ai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó az Alkotmány 70/I. §-ának (arányos közteherviselés elve), valamint – a helyi adókról szóló
  7. évi C. törvény
  8. § c) pontjába ütköző szabályozás miatt – a 44/A. §

(1)bekezdés d) pontjának a sérelmét látja abban, hogy az Ör. a települést két övezetre osztja (
  1. §), és az egyes övezetekben eltérően állapítja meg a fizetendő telekadó mértékét (
  2. §).
  3. Eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzat időközben újraszabályozta a kérdéskört: Pilisjászfalu Község Képviselő-testülete helyi adókról szóló 19/
  4. (XI. 15.) számú,
  5. január
  6. napján hatályba lépett rendelete, illetve az azt felváltó, Pilisjászfalu község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/
  7. (XI. 12.) számú önkormányzati rendelete az indítványozó által sérelmezett övezetek szerinti felosztást már nem tartalmazza. E rendeletek a telekadó mértékét egységesen szabályozzák. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetőleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára csak a konkrét normakontroll két esetében [az Alkotmánybíróságról szóló
  8. évi XXXII. törvény
  9. §
(1)bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és
  1. § alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján] van lehetőség, mivel ilyenkor a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés. Jelen ügy nem tartozik ebbe a körbe. Az Alkotmánybíróság az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatát a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, valamint a szabályozás szintje tekintetében is a korábbival azonos (pl. 1066/B/
  2. AB végzés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/
  3. AB végzés, ABH 2001, 1605, 1606.). Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályi változásról szóló hiánypótlási felhívására az indítvá nyozó nem válaszolt, kérelmét az új szabályozásra nem terjesztette ki. Mindezek alapján az Ör. 4–
  4. §-ai vonatkozásában benyújtott utólagos normakontroll indítvány tárgyában indult eljárást az Alkotmánybíróság – az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  5. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  6. január, 3.)
  7. § a) pontja alapján (az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált) – megszüntette. Budapest,
  8. december
  9. Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.