187/2011. (XI. 15.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva D. Zs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó

1. november 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy minden magyar állampolgár egyéni jövedelme évenkénti bontásban, elektronikus úton, nyilvánosan hozzáférhető adat legyen Magyarországon?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
4. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
5. §

(1)bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

1. évi LXIII. törvény
2. §
3. pontja szerint személyes adat a „bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.” Az Alkotmány
4. §-a szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. E jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. A vagyonra vonatkozó adat személyes adatnak minősül. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, tehát kivételesen törvény elrendelheti a személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. A személyes adatok védelméhez való jog törvényi korlátozása azonban csak abban az esetben minősíthető alkotmányosnak, ha – tekintettel az Alkotmány
5. §

(2)bekezdésében foglaltakra – másik alapjog, alkotmányos érték vagy cél érvényesülése, védelme teszi azt szükségessé és a szükségesnek vélt korlátozás, az így okozott sérelem egyensúlyban van az adott szabályozási cél fontosságával, azzal arányos. Alapvető jog lényeges tartalma azonban nem korlátozható. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben megfogalmazott kérdés a személyes adatok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen, annak lényeges tartalmát szükségtelenül korlátozná. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság álláspontja az, hogy a fenti kérdésben elrendelt és eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását tenné szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (VII. 7.) AB, 28/1999. (X. 6.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 29.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány 24. §

(3)bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 8. §

(2)bekezdésén, 24. §

(3)bekezdésén és 59. §

(1)bekezdésein,

1. évi LXIII. törvény
2. §
3. pontján, az Nsztv.
4. §-án,
5. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
6. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság