← Magyarország

100/2010. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére i

100/

  1. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 280/
  2. (IV. 9.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
  3. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  4. §

(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 280/
  1. (IV. 9.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Polgári Perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvényt (Pp.) oly módon, hogy bírósági jegyzőkönyv nem készülhet bíró által diktált hangfelvétel útján?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  4. §-ának
(1)bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi feltételeknek, mivel a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a „hangfelvétel útján” készült jegyzőkönyv helyett az mi módon készüljön. Az OVB megítélése szerint erre tekintettel a kérdés nem határozza meg pontosan a jogalkotó törvényalkotási feladatát. A kérdés továbbá azért sem egyértelmű, mert a bírósági jegyzőkönyv nem „hangfelvétel útján”, hanem az alapján készül. Az OVB ezért megtagadta a kezdeményezés hitelesítését az Nsztv. 10. § c) pontja alapján. A kifogástevők álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, mert a hitelesítés elutasítását az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. §
(1)bekezdésére nem lehetett volna alapítani. Véleményük szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdések egyértelműek mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára. Kifejtik továbbá, hogy a kérdés nem arra irányul, hogy a jegyzőkönyv mi módon készüljön, hanem az eljárási cselekmények hangszalagra történő diktálásának megszűntetését célozza. Mindezek alapján a határozat megsemmisítését, és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.
  1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
  2. évi XXXII. törvény
  3. § h) pontja alapján a Ve.
  4. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/
  5. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
  6. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
  7. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv.
  8. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 280/
  1. (IV. 9.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.