57/2008. (V. 22.) OGY határozata a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint mű

57/

1. (V. 22.) OGY határozata a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről. Az Országgyűlés a 100/
2. (XI. 14.) OGY határozat alapján létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről a következők szerint határoz:
3. A Tanács jogállása: a Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.
4. A Tanács jogköre: a Tanács az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg, s azokra vonatkozóan kialakítja véleményét, s azt javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzéteszi.
5. A Tanács összetétele: 3.
6. A Tanács elnöke – a 100/
7. (XI. 14.) OGY határozat alapján – az Országgyűlés mindenkori elnöke. A határozatot az Országgyűlés a
8. május 19-i ülésnapján fogadta el. 3.
9. Társelnökök: a Tanácsnak négy társelnöke van. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy egy tagját delegálja a Tanács egyik társelnökének. Három társelnököt a Tanács tagjai maguk közül választanak oly módon, hogy 1 társelnökre a Magyar Tudományos Akadémia, 1 társelnökre az ellenzéki parlamenti pártok képviselőcsoportjai és 1 társelnökre a civil szervezetek delegáltjai tesznek javaslatot. 3.
10. A Tanács tagjainak delegálására az Országgyűlés felkéri a következő szervezeteket: a parlamenti pártok képviselőcsoportjait (1 fő képviselőcsoportonként), a Magyar Tudományos Akadémiát (3 fő), a gazdasági kamarákat (2 fő), az egyházakat (2 fő), a szakszervezeteket (2 fő), a munkaadói szervezeteket (2 fő), az önkormányzati szövetségeket (2 fő), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét (1 fő), a Magyar Rektori Konferenciát (1 fő), a szociális ügyekkel, illetve egészségüggyel foglalkozó civil szervezeteket (2 fő), a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezeteket (2 fő), a környezet- és természetvédő civil szervezeteket (2 fő), a réteg- és korosztályi civil szervezeteket (2 fő) és az oktatási és kulturális civil szervezeteket (2 fő). Az Országgyűlés felkéri a Tanács elnökét, hogy szükség szerint folytasson egyeztetést az e pontban érintett szervezetek képviselőivel a delegálásról. 3.
11. A tagokat delegáló szervezetek felelnek a tagok jelöléséért, e tagok esetleges visszahívásáért. A civil szervezetek esetében az adott tevékenységi körben működő országos hatáskörű szervezetek – amelyek képviseltetni szeretnék magukat a Tanácsban – a maguk által elhatározott módon választják meg delegáltjaikat. 3.
12. A Tanács tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
13. A Tanács általános feladatköre, feladatai: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.
14. A Tanács működési keretei: 5.
15. A Tanács üléseit általában negyedévenként tartja. Összehívását és napirendjét a Tanács elnöke – a társelnökökkel együttműködve – kezdeményezi. A Tanács üléseit haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül össze kell hívni, ha azt a tagjainak legalább egyharmada az elnöknél írásban, a téma megjelölésével kezdeményezi. 5.
16. A Tanács – általános feladatkörének, feladatainak keretében – a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos előterjesztések, hazai és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban megfogalmazott véleményével, ajánlásainak, javaslatainak kidolgozásával, előterjesztésével, illetve közreadásával, illetve más módon – programok kezdeményezésével, továbbá különböző programokon való részvételével – segítheti elő a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzések teljesülését. 5.
17. A Tanács döntéseit a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el. A Tanács döntésképes, ha a tagok többsége jelen van. 5.
18. A Tanács munkájának, a tagok tevékenységének segítésére szakértők kérhetők fel, a Tanács ülésein – a Tanács többségének egyetértésével – meghívott szakértők tanácskozási joggal részt vehetnek, de a Tanács tagjait nem helyettesíthetik. 5.
19. A Tanács állandó és eseti munkatestületeket hozhat létre. 5.
20. A Tanács évenként egyszer beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. 5.
21. A Tanács titkársági feladatait az elnök mellett létrehozott titkárság látja el. A Tanács működéséhez és titkársági feladatainak ellátásához szükséges forrásokat az Országgyűlés költségvetésének keretein belül kell megtervezni és biztosítani. 5.
22. A Tanács e határozattal összhangban elkészíti a saját ügyrendjét.
23. A Tanács tevékenységét alakuló ülésével kezdi meg. Az alakuló ülést az elnök összehívhatja, ha a felkért szervezetek által kijelölt delegáltak létszáma eléri a tanács összlétszámának 4/5-ét.
24. E határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/
25. (XI. 14.) OGY határozat
26. pontja, valamint
27. pontjában az „a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik” szövegrész hatályát veszti. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke