28/
- (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók
- december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvény ben rögzítse: „A képviselőtestület (közgyűlés) a polgármesternek a testület feloszlása kimondására előterjesztett indítványát köteles megtárgyalni és arról döntést hozni.”?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
- évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány)
- §-a a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak kollektív alapjogaként szabályozza a helyi önkormányzáshoz való jogot. Az Alkotmány rendelkezéseiből következően a helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal bírnak, mely autonómia az alaptörvény IX. fejezetében foglalt szabályozás alapján alkotmányos védelemben részesül. Éppen ezen alkotmányos védelem miatt igen korlátozott és szűk körben lehetséges beavatkozni az Alkotmány 44/A. §
(1)bekezdésében szabályozott önkormányzati alapjogok, köztük az a) pontjában meghatározott, az önkormányzatot az önkormányzati ügyekben megillető, igazgatási és szabályozási autonómia gyakorlásába. A testület álláspontja szerint fentiekből levezethető, hogy a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadása a képviselő-testület hatásköre, mely alkotmányos védelmet élvez. Ebből következik, hogy egy, a kérdésben tartott eredményes népszavazás a fenti alkotmányos jogokat súlyosan sértené és ezáltal burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben tartott eredményes népszavazás tehát olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, amely jelentősen korlátozná a fent említett önkormányzati alapjogokat, így az az Alkotmány módosítását is eredményezné. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. §
(3)bekezdés] történhet. Ennek következtében az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv.
- § b) pontja értelmében megtagadja, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. A fent leírtak alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Alkotmány
- §
(3)bekezdésén, 42. §-án, a 44/A. §
(1)bekezdés
- a)pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának
- b)pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke