358/2010. (IV. 27.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Hídvégi Tibor (5000 Szolnok, Jubileumi tér

1. 13/8.), a Magyar Antifasiszta Liga képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
2. július 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
3. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
4. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Európa Uniós jogharmonizáció keretében az
5. évi IV. törvénybe „A Büntető Törvénykönyvről” bekerüljön, mint bűncselekmény a Holokauszt tagadásának tényállása, mely szerint bűntettet követ el az a személy, aki nyíltan felvállalva hirdeti, hogy nem történt a német koncentrációs táborokban zsidó és cigány népirtás, azaz tagadja a Holokauszt megtörténtét?” Az Országos Választási Bizottság 297/
6. (VIII. 23.) számú határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogásokat nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 38/
7. (III. 31.) AB számú határozatával az Országos Választási Bizottság 297/
8. (VIII. 23.) számú határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a kifogások benyújtását köve tően az Országgyűlés elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló
9. évi IV. törvény (a továb biak ban: Btk.) módosításáról szóló
10. évi XXXVI. törvényt (a továb biak ban: Btkmód.), amely az alábbiak szerint büntetni rendeli a holokauszt tagadását: „
11. § A Btk. a következő 269/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: A holokauszt nyilvános tagadása 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A Btkmód. elfogadásával alapvetően megváltozott az a jogszabályi háttér, amelyhez igazítottan a népszavazási kezdeményezést megfogalmazták, ezért a kérdés értelmezhetetlenné vált. Fentiekre tekintettel a népszavazásra feltenni kívánt kérdés már nem felel meg az Nsztv.
12. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének: a választópolgárok nem tudják megítélni, hogy milyen jogalkotást támogatnának, és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó sem tudná meghatározni jogalkotási kötelezettsége tartalmát. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. §

1. c)pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a Btkmód. rendelkezésein, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
2. c)pontján, a 13. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke