← Magyarország

270/B/2008. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

270/B/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  2. évi LXXVIII. törvény
  3. §-a, a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/
  4. (I. 23.) BM rendelet
  5. számú mellékletének I/
  6. Fejezete, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/
  7. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet
  8. §

(2)bekezdése és 9. §
(4)bekezdése, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/
  1. (II. 22.) ÖTM rendelet mellékletének
  2. rész I/
  3. Fejezet 2.
  4. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. I. Az Alkotmánybírósághoz indítványt terjesztettek elő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  5. évi LXXVIII. törvény
  6. §-a, a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/
  7. (I. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: R.1)
  8. számú mellékletének I/
  9. Fejezete, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/
  10. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.2)
  11. §
(2)bekezdése és 9. §
(4)bekezdése, továbbá az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/
  1. (II. 22.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.3) mellékletének
  2. rész I/
  3. Fejezet 2.
  4. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Mindezen túlmenően az indítványozó az R.2
  5. §
(4)bekezdését is támadta; mivel azonban az R.2 ilyen jogszabályhelyet nem tartalmaz, ezért az Alkotmánybíróság eljárása során az indítványozó által tévesen hivatkozott rendelkezést figyelmen kívül hagyta. Az indítványozó azért kifogásolta az általa megjelölt rendelkezéseket, mert véleménye szerint ellehetetlenítik, hogy a kisebb vállalkozások könnyűszerkezetes épületek építésére vállalkozzanak. Ezzel kapcsolatban az indítványozó az Alkotmány 70/A. §
(2)és
(3)bekezdésének, valamint 70/B. §
(1)bekezdésének sérelmére hivatkozott. II. Az Alkotmánybíróság eljárása közben az R.3 4. §
(3)bekezdése
  1. május
  2. napjával hatályon kívül helyezte az R.1-et. Majd az indítványozó eredeti indítványát az Alkotmánybírósághoz
  3. június 30-án benyújtott kérelmében visszavonta. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálatát csak két esetben, az Alkotmánybíróságról szóló
  4. évi XXXII. törvény
  5. §
(1)bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folytatja le [lásd: az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. §
  1. f)pontját]. A jelen ügyben megállapítható, hogy az indítvány nem alkotmányjogi panasz hatáskörben érkezett, illetve nem is bírói kezdeményezés, továbbá a vizsgálni kért jogszabály az indítvány benyújtását követően hatályát vesztette. Az Ügyrend 31. §
  2. a)pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. A 31. §
  3. d)pontja szerint megszüntetési ok az is, ha az indítványozó visszavonta indítványát. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást – az Ügyrend 31. §
  4. a)és
  5. d)pontja alapján – megszüntette. Budapest, 2009. szeptember 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.