657/
- (XI. 4.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- október 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó
- október 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy társasházban a kereskedelemről szóló
- évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet végezni csak a társasház szervezeti-működési szabályzatában meghatározott keretek között lehessen?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 13. §
(3)bekezdése értelmében a legfeljebb hatlakásos társasház közössége maga döntheti el, hogy szervezeti-működési szabályzatot kíván-e létrehozni. Ebből következik, hogy a Társasházi tv. csak a hat lakásnál több lakással rendelkező társasházat kötelezi szervezeti-működési szabályzat létrehozására, és így a legfeljebb hatlakásos társasházak nem feltétlenül rendelkeznek szervezeti-működési szabályzattal. A Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a társasházak mely körét érinti a népszavazásra feltenni kívánt kérdés. Mivel a legfeljebb hatlakásos társasházak nem minden esetben rendelkeznek szervezeti-működési szabályzattal, így ezen társasházak szervezeti-működési szabályzatára irányuló kérdés nem értelmezhető. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés továbbá megtévesztő, mivel a választópolgárok számára azt a téves látszatot kelti, mintha akár a jelenlegi, akár egy eredményes népszavazást követően megalkotásra kerülő jogszabály értelmében kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos minden kérdésben a szervezeti és működési szabályzat kellene, hogy rendelkezzen. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat a Társasházi tv. 13. §
(3)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án és a
- § c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke