91/
- (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 155/
- (III. 11.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 155/
- (III. 11.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke nem lehet rektor, rektor-helyettes, dékán, dékán-helyettes, tanszékvezető?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Állami Számvevőszék elnökére, alelnökére jelenleg érvényes összeférhetetlenségi szabályokat mennyiben érintené. Az Állami Számvevőszékről szóló
- évi XXXVIII. törvény
- §-a ugyanis jelenleg sem engedi meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke a kérdésben megjelölt tisztségeket viselje. A választópolgár számára a kérdés ezáltal megtévesztő, azt a téves látszatot kelti, mintha jelenleg nem lenne ilyen szabályozás. A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő. Megítélésük szerint az OVB megalapozatlanul hivatkozott az OVBh.-ban az Nsztv.
- § c) pontjára, továbbá
- §
(1)bekezdésére, valamint a vonatkozó szaktörvényre. A kifogástevők előadják, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok kifejezetten nem tartalmazzák a népszavazási kezdeményezésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat. Véleményük szerint a kérdés megfelel az egyértelműségi követelménynek. A kifogást tevők az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérik. II. A kifogás nem megalapozott.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- § h) pontja alapján a Ve.
- §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/
- (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/
- (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
- Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének [Nsztv.
- §
(1)bekezdése]. Mindezzel egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 155/
- (III. 11.) OVB határozatot az OVB fentiekben ismertetett indokainak helyességére tekintettel, ugyanazon indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
- június
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,