2/
- (X. 7.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az “egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a korábban megkötött deviza alapú kölcsönszerződés esetén a pénzügyi intézmény, a kamat meghatározásakor annak az országnak a jegybanki alapkamatához igazodjon a futamidő kezdetétől, melynek devizája alapján a hitelt folyósították?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó
- szeptember 6-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem a választópolgári sem a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg, tekintettel arra, hogy az abban szereplő pontatlan meghatározások miatt a választópolgárok számára egy esetleges népszavazás megtartása során nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen tartalmú kezdeményezés támogatásáról döntenek és a jogalkotó számára sem lenne egyértelmű, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne kötelezett. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés alapján nem világos, hogy a „korábban megkötött kölcsönszerződés” kifejezés pontosan mikortól létrejött megállapodásokat foglal magában. Mivel a népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv.
- §-ának c) pontja értelmében a Nemzeti Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án,
- § c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- szeptember
- dr. patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke