← Magyarország

431/2009. (XI. 5.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

431/

  1. (XI. 5.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. október 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Gyurka Tibor a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
  1. október 8-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz – az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti – hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely megtiltja a homoszexualitást népszerűsítő rendezvényeket?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
  4. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
  5. §
(1)bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés alkotmányos alapjogot érint, ugyanis eredményes népszavazás esetén a kérdésben hozott országgyűlési döntésnek korlátoznia kellene az Alkotmány 62. §
(1)bekezdésében megfogalmazott és biztosított békés gyülekezés jogát. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására csak az alaptörvény 24. §
(3)bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/
  1. (I. 22.) AB, 25/
  2. (XI. 22.) AB, 28/
  3. (VII. 7.) AB, 40/
  4. (XII. 21.) AB, 50/
  5. (XI. 22.) AB, 48/
  6. (X. 27.) AB határozatok]. Tekintettel a kezdeményezés alkotmánymódosító jellegére, mely miatt arról nem lehet országos népszavazást tartani, ezért az Nsztv.
  7. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az Nsztv.
  8. §
(1)bekezdése alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés megfogalmazása továbbá egyértelműségi problémát is felvet, mivel annak eldöntése, hogy valaki homoszexuális-e vagy sem, az a törvényalkotótól és a jogalkalmazóktól sem várható el. Továbbá mind jogalkotói, mind jogalkalmazói részről egyértelműségi problémát vet fel a „homoszexualitást népszerűsítő” kifejezés is, amelyből nem állapítható meg, hogy beadványozó mely tevékenységeket kívánná a megalkotandó törvénnyel megtiltani. Az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, ezért az Országos Választási Bizottság a fentiek szerint döntött. II. A határozat az Alkotmány 24. §
(3)bekezdésén, a 62. §
(1)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  1. b)és
  2. c)pontjain és a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.