405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelete a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő

(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §

(1)A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott megbízható dohánykereskedővel vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés (a továbbiakban: koncessziós szerződés) alapján e tevékenységet gyakorló társaság (a továbbiakban: koncessziós társaság) legalább az e rendeletben meghatározott koncessziós díjat fizeti.

(2)E rendelet értelmezése során a magyar vagy nemzetközi számviteli meghatározások, illetve követelmények csak akkor alkalmazandóak, ha erről e rendelet kifejezetten rendelkezik, vagy az e rendelet általános céljaival nem ellentétes. 2. §

(1)A koncessziós díj mértékét a

(2)–

(6)bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint 100 millió forint egyetlen évben sem.

(2)Első lépésben meg kell állapítani, hogy mekkora a tárgyévben a koncessziós társaságnál fennmaradó, a Dohánytörvény alapján a dohánytermékek értékesítésére számított – a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült – árréstömeg, amely egyenlő az adott évben értékesített dohánytermékek a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételének és az értékesítés kapcsán elszámolt költség (ELÁBÉ) különbözetével, ide nem értve a Dohánytörvény 15/E. §

(8)bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítést (a továbbiakban: árréstömeg).

(3)Második lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy annak során a koncessziós díj összege nem vehető figyelembe (a továbbiakban: előzetes üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó előzetes üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánytermékek forgalmazásához hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.

(4)Harmadik lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy az nem lehet több, mint a

(2)bekezdés szerint számított árréstömeg 26%-a (a továbbiakban: maximált üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó maximált üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzéséhez hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.

(5)A maximált üzemi eredmény nem biztosíthat a koncessziós társaság számára a tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model, a továbbiakban: CAPM-modell) alapján számított, a befektetett tőke 14,5%-át meghaladó tőkemegtérülést (a továbbiakban: tőkemegtérülési korlát) egyetlen üzleti évben sem a koncessziós szerződés hatálya alatt. A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámításának módját a

1. melléklet tartalmazza, és az ennek alapjául kiszámolt, illetve feltételezett értékeket a koncessziós szerződés részévé kell tenni. A tőkemegtérülési korlát kiszámításának alapjául szolgáló feltételezéseket első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő
2. naptári évet követő év május 31-éig, ezt követően minden 3 naptári évet követő év május 31-éig a vonatkozó szabályozások és piaci folyamatok függvényében felül kell vizsgálni. A tőkemegtérülési korlát évi 14,5%-os mértéke nem módosítható.

(6)Az előzetes üzemi eredmény és a maximált üzemi eredmény – ha az

(5)bekezdés szerint számított tőkemegtérülés kisebb, mint a maximált üzemi eredmény, akkor az előzetes üzemi eredmény és a tőkemegtérülési korlát szerinti tőkemegtérülés – közötti különbözet a koncessziós díj, kivéve, ha a koncessziós társaság vállalása ennél nagyobb, mert ebben az esetben a koncessziós társaság vállalása lesz az irányadó.

1. § A koncessziós társaság legkésőbb a tárgyév
2. napjáig az általa megajánlott teljes koncessziós díjat, ennek hiányában legalább 100 millió forintot köteles koncessziós díj-előlegként megfizetni. A koncessziós díjat a tárgyévet követő év május 31-éig a koncessziós társaság köteles akként kiegészíteni, hogy a koncessziós díj összege megfeleljen a
3. §-ban meghatározottaknak, azzal, hogy az előlegként megfizetett összeg visszatérítésére a koncessziós társaság akkor sem jogosult, ha a
4. § alapján a fizetendő összeg kevesebb lenne.
5. § Ez a rendelet
6. december 21-én lép hatályba.
7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően megkötött koncessziós szerződésre is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök