← Magyarország

9/2013. (X. 14.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, valamint Alföldi Andrea

9/

  1. (X. 14.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, valamint Alföldi Andrea, a Magyar Nők Szövetségének elnöke (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság a „Támogatja-e, hogy az esélyegyenlőség kiszélesítése érdekében, az Országgyűlés napirendjére tűzze azt a javaslatot, amely szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  2. évi CXXV. törvényben tilalmazott hátrányos megkülönböztetések (tilos a megkülönböztetés nemi, faji, vallási, bőrszín, vagyoni helyzete stb. alapján) közé kerüljön bele a foglalkozás szerinti megkülönböztetés tilalma? Aláírásommal támogatom, hogy az esélyegyenlőség kiszélesítése érdekében az Országgyűlés napirendjére tűzze azt a javaslatot, amely szerint a
  3. évi egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben tilalmazott hátrányos megkülönböztetések közé kerüljön bele a foglalkozás szerinti megkülönböztetés tilalma.” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozók
  4. szeptember 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  6. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az Nsztv.
  7. §-a akként rendelkezik, hogy az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést tűzze napirendjére. A választási eljárásról szóló
  8. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.)
  9. §-a az országos népi kezdeményezések vonatkozásában is alkalmazni rendeli a jogszabály 117–
  10. §-ig terjedő rendelkezéseit. A régi Ve.
  11. §

(3)bekezdése rögzíti, hogy az aláírásgyűjtő ívet a népi kezdeményezésre javasolt kérdéssel kell kezdeni és az íven csak egy kérdés szerepelhet. A jogszabály tehát egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy az országos népi kezdeményezés tárgyát képező kérdésen túl az aláírásgyűjtő íven más megjegyzés vagy egyéb szöveges kiegészítés szerepeljen. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozók által benyújtott aláírásgyűjtő íven az Országgyűlés által megtárgyalásra javasolt kérdés és egy állítás is szerepel. Tekintettel az aláírásgyűjtő íven szereplő többlettartalomra, a Bizottság álláspontja szerint az ív nem felel meg a régi Ve. 118. §
(3)bekezdésében meghatározott törvényi feltételeknek. Az Nsztv.
  1. §-a rögzíti továbbá, hogy a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést. A Kúria több döntésében is kifejtette azon álláspontját, hogy az országos népi kezdeményezések során is érvényesíteni kell az Alkotmánybíróság által kidolgozott ún. egyértelműségi tesztet. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés azáltal, hogy a kérdés mellett egy állítás is szerepel azt a látszatot kelti, mintha az valójában országos népszavazási kezdeményezés lenne. A Nemzeti Választási Bizottság döntése szerint az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésből és az azt követő állításból nem derül ki egyértelműen, hogy az egy, az Országgyűlés által megtárgyalandó kérdést tartalmaz, és a választópolgárok számára sem derül ki, hogy pontosan miről döntenek. A fentiek alapján a népi kezdeményezésre feltett kérdés alkalmas arra, hogy megtévessze a választópolgárokat és így az Nsztv.
  2. §-ban foglaltakba ütközik. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés a fentieken túl azért sem felel meg az Nsztv.
  3. §-ban foglalt egyértelműség követelményének, mert az valójában több kérdést tartalmaz, melyekről a választópolgárnak nincs lehetősége külön-külön döntést hozni, illetve állást foglalni. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv.
  4. §-ának b) és c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt rendelkezéseknek, valamint az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a régi Ve.-ben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat a választási eljárásról szóló
  5. évi XXXVI. törvény
  6. §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv. 1. §, 2. §., 17. §, a 18. §
  1. b)és
  2. c)pontján, a régi Ve. 118. §
(3)bekezdésén, a 117–
  1. §-án, a
  2. §-án és a 131/A. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve.
  3. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.