108/2010. (VI. 23.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezde

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 460/

1. (XI. 30.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kifogástevők
2. november 2-án országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez hitelesítés céljából, amely aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a törvények preambuluma jogot és kötelezettséget nem állapíthat meg, és a preambulumban foglaltak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében a jogalkalmazó szervek által nem érvényesíthetők?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
4. §

(1)bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya több, egymástól jól elkülöníthető kérdést tartalmaz, melyeknek egy mondatba való szerkesztése nem ad lehetőséget a választópolgárnak, hogy azokról mind az aláírásgyűjtés, mind a szavazás alkalmával külön-külön véleményt nyilvánítson. Az indokolás szerint az egyik kérdés a preambulumban jog és kötelezettség megállapításának tilalmára vonatkozik, míg a másik kérdés a jogalkalmazásra való korlátozás. Az indokolás álláspontja szerint továbbá a preambulum szó nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel az gyűjtőfogalom, többféle jogtételt tartalmazhat, és a választópolgároktól nem várható el, hogy annak jelentéseivel tisztában legyenek; így ezen fogalom ismeretének hiányában kellene dönteniük a kérdés támogatásáról vagy elvetéséről. Végül megjegyezte, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény sem határozza meg a preambulum fogalmát. A kifogástevők álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, és törvény egyébként sem határozza meg azt, hogy a kérdés hány tagmondatból állhat, illetve milyen terjedelmű lehet. A kifogástevők nézete szerint a preambulum fogalma is egyértelmű, továbbá az OVB-nek nincs jogosítványa annak eldöntésére, hogy mit „tud” a választópolgár az adott fogalomról. Mindezekre tekintettel véleményük szerint az OVB nem tett eleget a Ve. 29/A. §-ában foglalt tényállásmegállapítási és a 29/B. §

(2)bekezdés

1. e)pontjában foglalt indokolási kötelezettségének, ezért a határozat jogszabálysértő voltára tekintettel kérik az Alkotmánybíróságtól az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását. II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
2. h)pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. 2. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 460/

1. (XI. 30.) OVB határozatot az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
2. június
3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke