200/2010. (III. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó

1. február 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal minden év augusztus hónapjában – a tudomány és a technika eredményeinek aktuális fejletségi szintjének figye lembe véte lével – számítsa ki, illetve hozza nyilvánosságra azt, hogy a Paksi atomerőmű radioaktív hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló létesítményeinek – őrzést is magába foglaló – működési költségei, mennyi pénzbe fognak kerülni kétszázezer év alatt?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A testület figyelemmel az Alkotmánybíróság 52/

1. (XI. 29.) AB határozatba foglaltakra megállapítja, hogy önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv.
2. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Amennyiben azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésében foglaltakon túl sérül a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

1. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány)
2. §

(2)bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. Tekintettel arra, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés több, egymással tartalmilag össze nem függő kérdést tartalmaz, melyek egy kérdésben való szerepeltetése által a választópolgárnak az aláírásgyűjtés és a szavazás alkalmával nincs lehetősége külön-külön véleményt nyilvánítani és azokról dönteni, ezért az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés nem felel meg az egyértelműség törvényi követelményének. Az Országos Választási Bizottság továbbá megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés lehetetlen célra irányul. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 2. §

(2)bekezdésén, az Nsztv.

1. §-án,
2. § c) pontján,
3. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke