← Magyarország

2003. LXX. törvény a Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem és vagyonadók területén a gazdasági kapcsol

2003. LXX. törvény a Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem és vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezményt módosító, Kuwaitban, 2001. december 9-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemés vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt, az 1999. évi XVI. törvénnyel kihirdetett Egyezményt módosító, Kuwaitban, 2001. december 9-én aláírt Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2003. május 6-án megtörtént, és a Jegyzőkönyv 2003. május 6-án hatályba lépett.) A törvényt az Országgyűlés a 2003. szeptember 22-i ülésnapján fogadta el. 2. § A Jegyzőkönyv angol és magyar nyelvű szövege a következő: Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1414 H Shaban 5. napján, amely megfelel 1994. január 17. napjának, aláírt a Magyar Köztársaság és Kuwait Állam közötti Egyezmény módosításáról Kuwait Állam és a Magyar Köztársaság az alábbi intézkedésekről állapodott meg: 1. A 2. Cikkre vonatkozólag: A 3. bekezdés

  1. a)pontja, (
  2. ii)jelű bekezdése a következők szerint módosul: ,,a részvénytársaságok nettó nyereségének a Kuwaiti Tu dományfejlesztési Alapítvány (KFAS) javára fizetendő százaléka;’’ 2. Az Egyezmény egy új, 15/A. Cikkel egészül ki, mely a következőképpen szól: ,,15/A. Cikk Az igazgatók tiszteletdíja Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló fizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy olyan minőségében élvez, mint a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró társaság igazgatótanácsának vagy más hasonló szervének tagja, csak az először említett Szerződő Államban adóztatható.’’ 3. A 6. Cikkre vonatkozólag: Az olyan jövedelem adója, melyet az egyik Szerződő Államban illetősséggel bíró személy a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból élvez, (50%) ötven százalékkal csökken ebben a másik Szerződő Államban, olyan épület befektetés esetén, melyet az először említett Szerződő Államban illetőséggel bíró személy valósított meg. 4. A 7. és a 9. Cikkekre vonatkozólag: Az építési területnek vagy szerelési vagy berendezési munkálatoknak csak az a nyereség tudható be abban a Szerződő Államban, amelyikben az építési terület van, vagy szerelési vagy berendezési munkálatok folynak, amely magából az építési területből vagy szerelési vagy berendezési tevékenységből származik. Ez azt jelenti különösen, hogy
  3. a)áruknak, gépeknek vagy berendezéseknek a vállalat fő telephelye vagy egy másik telephelye vagy harmadik személy által akár e tevékenységgel kapcsolatban, akár attól függetlenül történő szállításából származó nyereség nem tudható be az építési területnek vagy szerelési vagy berendezési munkálatoknak;
  4. b)tekintet nélkül a 12. Cikk rendelkezéseire, az olyan tervezésből, projekt munkából, mintából vagy kutatásból, valamint technikai szolgáltatásból származó nyereség, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban lévő építési területnek vagy szerelési vagy berendezési munkálatoknak végez, mindaddig, amíg ezeket a tevékenységeket a másik Szerződő Államon kívül végzik, nem tudható be ennek az építési területnek, szerelési vagy berendezési munkálatnak. 5. A 13. Cikk 1. bekezdésére vonatkozólag: Az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy 13. Cikk 1. bekezdésében meghatározott ingatlan vagyon elidegenítéséből származó jövedelmének adója (50%) ötven százalékkal csökken a másik Szerződő Államban, amennyiben az ingatlan tulajdonjogát az először említett Szerződő Államban illetőséggel bíró személy megszerezte. 6. A Szerződő Államok értesítik egymást arról, hogy a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. 7. Jelen Jegyzőkönyv a 6. bekezdésben meghatározottak szerinti utolsó értesítés napján lép hatályba, és rendelkezései azon naptári év január 1. napjától alkalmazandóak, melyben a Jegyzőkönyv hatályba lép. Jelen Jegyzőkönyv az Egyezmény szerves részét képezi és hatályát, megfelelően, azon a napon veszti el, amikor az Egyezmény hatályát veszti. Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták. Készült Kuwaitban, két példányban, 2001. december 9-én, mely megfelel 1422. Ramadan 24-nek, magyar, arab és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság Kuwait Állam nevében nevében’’ 3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.