99/2012. (XII. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2012. december 12-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. Beadványozó

1. december 10-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a törvényes kamat mértéke évi három százalék legyen, ezt meghaladó kamat szabálysértésnek, öt százalék felett vétségnek, hét százalék felett bűntettnek minősüljön?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglaltakból nem derül ki, hogy milyen jogi ügyletek esetén, milyen feltételekkel kerülne alkalmazásra a kérdésben foglalt kamat. A kérdésből akár olyan értelmezés is levezethető, hogy az a jegybanki alapkamatra is vonatkozik. Ebben az esetben azonban megállapítható, hogy a kérdés Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk

(2)bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya nem lehet, tekintettel arra, hogy az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. További értelmezési problémát jelent, hogy a kérdés nem határozza meg azt az elkövetési magatartást, amit büntetendővé kíván nyilvánítani, ezáltal a cselekmény társadalomra veszélyessége sem vizsgálható, ami pedig a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos feltétele. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több alkérdést tartalmaz: mind a kamat mértékének megállapítására, mind pedig azzal kapcsolatos szabálysértéssé vagy bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy nincs hatásköre helyt adni beadványozó azon kérelmének, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása esetén a kérdést átfogalmazza. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontja alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, illetve annak megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) és c) pontján és a 13. §

(1)bekezdésén, az Alaptörvény 8. cikk

(2)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás 130. §-ának

(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §

(1)bekezdésén, 39. §

(3)bekezdés d) pontján, 42. §

(1)bekezdés g) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke