← Magyarország

167/2010. (IX. 15.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív és

167/

  1. (IX. 15.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 343/
  2. (IV. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás A választási eljárásról szóló
  3. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  4. §

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 343/
  1. (IV. 23.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kifogástevő
  2. március 30-án országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Sólyom László 2005-ben történt köztársasági elnökké választása nem az Alkotmányban meghatározott titkos szavazással történt, ezért minden, a 2005–
  3. közti elnöki megbízatása alatt elnöki jogkörben hozott intézkedése semmis?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indokolása megállapította, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  4. évi III. törvény
  5. §-ában foglalt követelménynek, mely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. Az OVB álláspontja szerint a kezdeményezés konkrét törvényalkotási feladatokat határoz meg a jogalkotó számára, mely azonban ellentétes a népi kezdeményezésnek az Alkotmányban meghatározott azon szerepével, mely szerint az Országgyűlésnek a kezdeményezést napirendjére kell tűzni és meg kell tárgyalnia azt. A hitelesítési eljárás kezdeményezője – törvényes határidőn belül – kifogást nyújtott be az OVBh. ellen, amelyben nem indokolta meg, hogy miért tartja az OVB döntését jogszabálysértőnek, nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést sem. A Ve.
  6. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint az OVB határozata ellen előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. §
(5)bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/
  1. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/
  2. (II. 13.) AB végzés, ABH 2009, 1307–1308.] Mivel a kifogás nem tartalmaz indokolást és a jogszabálysértés megjelölését, ezért az nem bírálható el érdemben. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelő kifogást az Alkotmánybíróságról szóló
  3. évi XXXII. törvény
  4. §
(2)bekezdése, valamint a Ve.
  1. §-ában és
  2. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVBh. változatlanul hatályban marad. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. szeptember 14. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.