115/2010. (XI. 25.) OGY határozata „a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerke

115/

1. (XI. 25.) OGY határozata „a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések vizsgálatára” országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról. Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések körülményeit és következményeit, az alábbi határozatot hozza: I. Az Országgyűlés a Házszabály
2. § és
3. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések, azok körülményeinek és következményeinek kivizsgálására. II. A vizsgálat tárgya a következő kérdések tisztázása:
4. Hogyan alakult a MÁV-csoport gazdálkodása 2002–2010 között? (Gazdálkodás, létszám, forgalom, adósságállomány, költségvetési kapcsolatok)
5. A MÁV Zrt. tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítése és tartalma. A döntésekben milyen szerepet játszott az a tény, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll?
6. Hogy hat ki a MÁV Zrt. szerkezetátalakítása az állami vagyonra?
7. Milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját, a leánytársaságoknál miért a gazdasági társaságokról szóló
8. évi IV. törvény, és miért nem az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
9. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) –
10. január 1-jétől az állami vagyonról szóló
11. évi CVI. törvény – rendelkezéseit alkalmazták?
12. Megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyonértékelése, vagyonbecslése?
13. Készült-e hatástanulmány, elemzés, vizsgálat, és ha igen, milyen tartalommal arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja?
14. Mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel?
15. Milyen hatása volt a MÁV Zrt. eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció?
16. A MÁV Zrt. szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszere biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását?
17. Származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV Zrt.-nek a kiszervezésből?
18. Milyen a MÁV vagyonelemeinek a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezete és hogyan épül fel a jelenlegi tulajdonosi kör?
19. Minősülhet-e a kiszervezés a Priv. tv. megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének? III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit, az 50/
20. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével. A határozatot az Országgyűlés a
21. november 16-i ülésnapján fogadta el. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 6 (hat) tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Fidesz–Magyar Polgári Szövetség 2 MSZP 1 Jobbik 1 KDNP 1 LMP 1 VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1–
22. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből. IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a megalakulásától számított 180 napig tart. X. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke