58/2010. (V. 13.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdemé

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 462/

1. (XI. 30.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. A kifogástevők
2. november 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez hitelesítés céljából, amely aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság nem választott tagjait a bizottság ülésén – szavazati jog helyett – tanácskozási jog illesse meg?” Az OVB a kifogástevők által támadott határozatával az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az OVBh. indoklása megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
3. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
4. §

(1)bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A kezdeményezés értelmezését jelentősen megnehezíti az, hogy abban a kezdeményezők egy kérdésben kívánnak különböző hatáskörrel rendelkező, és különböző feladatot ellátó választási bizottságok megbízott tagjainak szavazati jogáról rendelkezni. A felsorolt választási bizottságok eltérő feladat- és hatásköreiből következően a megbízott tagok szerepe is lényegesen eltér egymástól, ezért a szavazati jog egységes megvonását, és helyette a tanácskozási jog beiktatását nem lehet egyetlen kérdésben egyformán megítélni. Példaként hivatkozik az indokolás arra, hogy a szavazatszámláló bizottságok a szavazás napján végeznek elsősorban a szavazás lebonyolításához és az eredmény megállapításához kapcsolódó cselekményeket, míg a többi választási bizottság elsősorban jogorvoslati fórumként jár el. A kérdés egyébként a választópolgárok részéről a választott és a delegált tagok bizottságban betöltött szerepének teljes körű ismeretét feltételezi, azonban a hatályos jogszabályok ilyen mélyreható ismerete nem várható el a választópolgároktól. Mindezek alapján az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. 2. A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh.-nak az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. §

(1)bekezdésére történő hivatkozása törvénysértő. Nézetük szerint a kérdés egyértelmű, mindössze arra irányul, hogy a választási bizottságok nem választott tagjait – a bizottság ülésén – ne illesse meg szavazati jog. Érvelésük szerint nem indokolt, hogy a jelölő szervezetek, illetve a jelölt megbízottjainak – a jelölt érdekében és támogatására – szavazati joga legyen egy olyan testületben, amely a jelölő szervezet vagy a jelölt kifogását, fellebbezését bírálja el, mivel ez sérti a jogállamiság elvét. Hivatkoznak arra, hogy az OVB határozatában foglalt példa nem felel meg a jogszabályoknak, mivel egyoldalúan állítja be a választási bizottságok hatáskörét. Nézetük szerint nem az a lényeg, hogy a Ve. milyen hatáskört állapít meg az egyes választási bizottsági típusok számára, hanem az, hogy a választási bizottság tagjait a döntésük során milyen jogok illetik meg. Mindezekre tekintettel a kifogástevők az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását kérik az Alkotmánybíróságtól. II. A kifogás nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
2. évi XXXII. törvény
3. § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve.
4. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el.
5. Az OVB határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
6. §

(1)bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének. Az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, és a 462/

1. (XI. 31.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
2. május
3. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke