163/
- (IX. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- szeptember 1-jén megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Dr. F. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó
- augusztus 19-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy a kellő felkészülés érdekében – az Országgyűlés alkosson törvényt arról – hogy az Alaptörvény hatálybalépésének napja (
- január 1.) helyett az Alaptörvényben nevesített, időben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetése napját követő hatodik hónap első napja legyen?” Magyarország Alaptörvénye záró rendelkezése
- pontja szerint Magyarország Alaptörvénye
- január 1-jén lép hatályba. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
- évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
- §
(3)bekezdés a) pontja és a 24. §
(3)bekezdése alapján fogadta el. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint mind az Alkotmány, mind a későbbiekben az Alaptörvény módosítására csak az Alkotmány, illetve az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartásával kerülhet sor. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/
- (I. 22.) AB, 25/
- (VII. 7.) AB, 28/
- (X. 6.) AB, 40/
- (XII. 21.) AB, 50/
- (XI. 29.) AB, 48/
- (X. 27.) AB határozatok] leszögezte, hogy az Alkotmány módosítása, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által [Alkotmány
- §
(3)bekezdés] történhet. Az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az Alaptörvény rendelkezése szerint a későbbiekben egyébként sem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosításáról. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mivel a kérdés egésze nyelvtanilag és logikailag sem egyértelmű, továbbá nem állapítható meg az sem, hogy a kérdés utolsó tagmondata pontosan milyen időpontot jelöl meg az Alaptörvény hatálybalépésének időpontjaként. Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alkotmány 19. §
(3)bekezdés a) pontján és 24. §
(3)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án és a
- § b) és c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke