← Magyarország

168/2008. (XII. 18.) AB végzés. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjt

168/

  1. (XII. 18.) AB végzés. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 301/
  2. (X. 3.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
  3. Magánszemély
  4. szeptember 9-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban egy új Alkotmány legyen?”. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 301/
  5. (X. 3.) OVB határozatával az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  7. § b) pontja alapján megtagadta. Az OVB a határozat indokolásában hivatkozott a 25/
  8. (VII. 7.) AB határozatra, melyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány
  9. §

(3)bekezdés] történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye”. 2. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §
(1)bekezdése alapján a kezdeményező kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a 301/
  1. (X. 3.) OVB határozat ellen. A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny
  2. évi
  3. számában,
  4. október 3-án jelent meg. A kifogás
  5. október 13-án, vagyis a törvényes határidőn belül érkezett az OVB-hez. A kifogás benyújtója szerint a Magyar Köztársaság törvényei – így az Alkotmány is – törvényesek ugyan, de nem egyeztethetőek össze a jogállamisággal, a demokráciával, valamint az emberi méltósággal, azonban egyebekben beadványában az Alkotmánybíróság számára is értékelhető érveket nem ad elő.
  6. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló
  7. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  8. § h) pontja alapján a Ve.
  9. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az Abtv.
  10. §
(2)bekezdése szerint az indítványnak tartalmaznia kell a kérelem alapjául szolgáló okot. A Ve. 77. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A 77. §
(5)bekezdése szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. §
(2)bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/
  1. (VI. 13.) AB végzés, ABK
  2. június, 945.] A kifogás benyújtója az OVB határozattal szemben nem fogalmazta meg, hogy azt miért tartja jogszabálysértőnek, és nem jelölt meg azzal kapcsolatban konkrét jogsértést sem, így a kifogás nem tekinthető érdemben elbírálhatónak. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a tartalmi követelményeknek meg nem felelő kifogást az Abtv.
  3. §
(2)bekezdése, valamint a Ve.
  1. §-ában és
  2. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2008. december 16. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.