1465/I/
- AB elnöki végzés. Az Alkotmánybíróság elnöke alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az indítványt elutasítom. I. Az indítványozók munkaügyi perük kapcsán fordultak az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszukkal, amelyben az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy a Fővárosi Bíróság előtt
- Mf.637435/
- számon folyt perben mondja ki: a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
- §
(1)bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 233/
- (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
- számú melléklete szerinti 100%-os vezetői pótlék alkotmányellenes, továbbá kérték a sérelmezett rendelkezések alkalmazásának kizárását a perben. Álláspontjuk szerint a Kjt.
- §
(1)bekezdése, amely szerint a magasabb vezető és vezető állású közalkalmazottnak nem jár díjazás a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért, valamint a Kr. vezetői pótlékra vonatkozó rendelkezése – sértik a nemek közti diszkrimináció tilalmát [Alkotmány 66. §
(1)bekezdése], az egyenlő munkáért egyenlő bér [Alkotmány 70/B. §
(2)bekezdése], valamint a munka mennyiségének és minőségének megfelelő bérezés elvét [Alkotmány 70/B. §
(3)bekezdése], és így a jogállami jogbiztonságot [Alkotmány 2. §
(1)bekezdése] is. Az indítványozók azonban nem fejtették ki, ebből következően nem indokolták meg, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések miért és mennyiben sértik az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseit. Ezért az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat, aki válaszlevelükben megerősítették az alkotmányjogi panaszra irányuló kérelmüket, azonban ismételten elmulasztották kifejteni, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések miért és mennyiben sértik az Alkotmány felhívott rendelkezéseit. II. Az indítvány nyilvánvalóan alaptalan. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a szerint az Alkotmánybíróság a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök alkotmányellenességét vizsgálja. Az Abtv. 22. §
(2)bekezdése szerint „az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia”. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat 21. §
(2)bekezdése szerint a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha az indítvány tartalmazza a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az indítványozónak továbbá meg kell indokolnia, hogy a támadott jogszabály miért és mennyiben sérti az Alkotmány hivatkozott rendelkezését. Nem elegendő tehát pusztán az alkotmányi rendelkezésekre hivatkozás, hanem konkrétan, az alkotmányos összefüggésekre alapított érvekkel alátámasztva ki kell fejteni, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alkotmány megjelölt rendelkezéseivel. Az indítványozók a főtitkári hiánypótlásra felhívást követően sem tettek eleget a fenti indokolási kötelezettségüknek, azaz nem fejtették ki és nem támasztották alá az alkotmányos összefüggésekre alapított érvekkel, végső soron tehát nem indokolták, hogy a Kjt. 76. §
(1)bekezdése, és a Kr.
- számú mellékletének vezetői pótlékra vonatkozó előírása miért és mennyiben sérti az Alkotmány
- §
(1)bekezdésében, 66. §
(1)bekezdésében, 70/B. §
(2)–
(3)bekezdéseiben foglaltakat. Ezért az indítványt az Abtv. 23. §
(1)bekezdése alapján – mint nyilvánvalóan alaptalant – elutasítom. Budapest,
- március
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke