← Magyarország

97/E/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a követ

97/E/

  1. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t:
  2. Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/
  3. (II. 3.) Korm. rendelet
  4. számú melléklete
  5. pontjával összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást megszünteti.
  6. Az Alkotmánybíróság az indítványt egyebekben visszautasítja. I n d o k o l á s
  7. Az indítványozó a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/
  8. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
  9. számú mellékletének
  10. pontjával kapcsolatban terjesztett elő kérelmet, melyben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte. Kifejtette, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló
  11. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
  12. §

(2)bekezdése értelmében
  1. február 1-jétől a köztisztviselő I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú végzettséget szerzett. Ugyanakkor a Kr. támadott rendelkezése ezt a módosítást nem követte, ezért az ellentétes a Ktv.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakkal. Ezen ellentét miatt a jogbiztonság, valamint az Alkotmány 35. §
(1)bekezdése b) pontjának sérelmét, valamint a Ktv. 80. §
(1)bekezdése a) pontjának sérelmét is állította. A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/
  1. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/
  2. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Krm.)
  3. §-a
  4. január 29-ével a Kr.
  5. számú melléklete
  6. pontját módosította, melyre tekintettel az indítványozó indítványát az alábbiakkal egészítette ki. Álláspontja szerint a Krm.
  7. §-a alapján megszűnne az általa kifogásolt alkotmánysértő állapot, azonban a Krm.
  8. §
(2)bekezdése újabb problémát idéz elő azáltal, hogy a
  1. január
  2. előtt megszerzett diplomák tekintetében fenntartja a kifogásolt alkotmánysértő állapotot, ezért az indítványát ezen kiegészítésre figyelemmel tartja fenn.
  3. Mint azt az indítványozó is megállapította kiegészítő indítványában, az indítványozó által támadott Kr.
  4. számú mellékletének
  5. pontját a Krm.
  6. §-a
  7. január 28-án módosította, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány a Kr.
  8. számú melléklet
  9. pontja tekintetében okafogyottá vált. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szer kezetbe foglalt 2/
  10. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK
  11. január, 3.)
  12. § e) pontja alapján az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást, ha az indítvány egyébként okafogyottá vált. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kr.
  13. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.
  14. Az indítványozó kiegészítő indítványában ugyanakkor utalt a Krm.
  15. §-ának rendelkezésére, annak alkotmányossági vizsgálatára nézve azonban konkrét, határozott kérelmet nem terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló
  16. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  17. §
(2)bekezdésében meghatározott általános követelményeknek. Az indítványozónak meg kell jelölnie a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, érdemben ki kell fejtenie az indítvány alapjául szolgáló, az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó okot, továbbá határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/
  1. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381-382.]. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek (pl. 472/B/
  2. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/
  3. AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.). Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend
  4. § d) pontja alapján a beadványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Budapest,
  5. március
  6. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.