← Magyarország

201/2010. (III. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

201/

  1. (III. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. március 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
  1. március 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALKOSSON TÖRVÉNYT ARRÓL, HOGY JELEN NÉPSZAVAZÁST KÖVETŐ MÁSODIK JANUÁR 1.-TŐL A PAKSI ATOMERŐMŰ MŰKÖDÉSÉT EGYSZER ÉS MINDENKORRA ABBA KELL HAGYNI?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több szempontból sem felel meg az egyértelműség követelményének. A kezdeményezésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az mire irányul. Sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem világos, hogy a kérdés célja az atomerőmű működtetésének teljes megszüntetése, vagy az egyes reaktorok működésének leállíttatása. Az Országos Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés lehetetlen célra irányul tekintettel arra, hogy az atomerőművet a kezdeményezésben foglaltakkal ellentétben működtetik, így a működés abbahagyására vonatkozó indítvány értelmezhetetlen. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel sem a választópolgár sem a jogalkotó számára nem értelmezhető a kezdeményezésben megjelölt „jelen népszavazást követő második január 1.-től” időpont, melytől a kérdésben tartott népszavazás eredményeképp meghozott jogszabály alapján a paksi atomerőmű működtetését „abba kell hagyni”. Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja szerint, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, illetve 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.