39/2010. (I. 29.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók

1. december 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló
4. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Esztergomban, hanem Székesfehérvárott legyen?” Az Országos Választási Bizottság a hitelesítés megtagadása során – figyelemmel az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára [pl. 18/
5. (III. 12.)AB határozat] – a többi között azt is vizsgálta, hogy a kezdeményezés megfelel-e a Ve.
6. §-ában meghatározott alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Ezen alapelvek a választás valamennyi részvevőjét érintik, kötelezik. Ennek értelmében népszavazáshoz való jog gyakorlása során csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével, intézményének rendeltetésével. Ennek következtében a kezdeményezőnek a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Mindezek ismeretében a jog formális elő írásainak megfelelő kezdeményezés jogellenessé válik akkor, ha az Országos Választási Bizottság a konkrét tényállások vizsgálata során olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően élt jogával. Az Országos Választási Bizottság rögzíti, hogy a kezdeményezők – a népszavazásra feltenni kívánt kérdés súlyát, jelentőségét, hatását tekintve – nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel jártak el, így nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének meg fele lően éltek népszavazáshoz való jogukkal. Az Országos Választási Bizottság továbbá megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
7. §

(1)bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményének. A testület álláspontja szerint a választópolgár számára nem egyértelmű a változtatás funkciója, a kezdeményezés célja. Az Nsztv. 10. §

1. b)és
2. c)pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben előírt követelményeknek. Tekintettel a fent leírtakra, a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának
3. b)és
4. c)pontjain, 13. §

(1)bekezdésén, a Ve.

1. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.
2. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke