383/2010. (V. 19.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. tör

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók

1. április 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés az elektronikus információszabadságról szóló
4. évi XC. törvényt módosítsa oly módon, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) köteles a honlapján nyilvánosságra hozni: – az érkezés napját követő napon a hozzá beérkezett beadványt; – legkésőbb az OVB ülését megelőző napon az OVB ülésének tervezett napirendjét; – legkésőbb az OVB ülése napján a beadvány elbírálásával összefüggésben az OVB tagok részére készített előterjesztést és egyéb írásbeli dokumentumokat; – az OVB ülését követő napon az OVB határozatait és az OVB üléséről készült jegyzőkönyvet; – legkésőbb a beérkezését követő napon az OVB határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket; – legkésőbb a jogorvoslat elbírálásától számított 3 napon belül a jogorvoslat elbírálása tárgyában hozott bírósági és alkotmánybírósági határozatot?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv.
5. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak. Ezáltal a választópolgárnak nincs lehetősége az egyes kérdések között különbséget tenni és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság figyelemmel az Alkotmánybíróság 18/

1. (III. 12.) számú határozatában foglaltakra az alábbi megállapításokat teszi. A jog formális előírásainak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha az Országos Választási Bizottság a konkrét tényállások vizsgálata során [pl.: a benyújtott kezdeményezés elemzése, a kérdés megfogalmazása alapján] olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával. A rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai minden esetre általánosan alkalmazható jelleggel nem meghatározhatók. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az, hogy az elektronikus információszabadságról szóló
2. évi XC. törvény részletszabályait a kezdeményezés külön-külön módosítaná népszavazás útján, és ily módon a törvény egészét alakítaná át, sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Fentiek alapján az Nsztv.
3. § b) és c) pontja szerint, az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és megfogalmazása nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek. II. A határozat az Nsztv.
4. §-án,
5. §-ának b) és c) pontján és a
6. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke