← Magyarország

21/2013. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törv

21/

  1. (V. 22.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
  1. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzati, országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők választásának és választhatóságának feltétele legyen a magyarországi bejelentett állandó lakcím?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
  4. cikke tartalmazza az országos népszavazásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A
  5. cikk
(3)bekezdése rögzíti, hogy milyen tárgyban nem kerülhet sor országos népszavazásra. A 8. cikk
(3)bekezdés c) pontja a következőképp rendelkezik: „
(3)Nem lehet országos népszavazást tartani … c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;” Előzőek szerint – tekintettel arra, hogy eredményes népszavazás alapján a választójogi törvények módosítása válna szükségessé – a feltett kérdés tiltott tárgykörre vonatkozik, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazás kezdeményezésre feltett kérdést egyértelműen tudja támogatni aláírásával az szükséges, hogy a kérdés kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető. Az Országos Választási Bizottság megítélése szerint az „az önkormányzati, országgyűlési képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők” fordulat együttállása miatt a választópolgárok nem dönthetnek akként, hogy közülük csak az egyiket támogassák aláírásukkal. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdést, ha mind az önkormányzati képviselőkre, mind az országgyűlési képviselőkre és mind az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó kérdés-részt támogatja, így eltérő válasz esetén nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ugyanilyen problémát okoz a „választásának és választhatóságának” fordulatok egyidejű használata is. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés
  1. c)pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §
  2. b)és
  3. c)pontjain és a 13. §
(1)bekezdésén, a választási eljárásról szóló
  1. évi XXXVI. törvény
  2. §
(1)bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.