184/2011. (XI. 15.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó

1. október 19-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a dolgozók jogait, többek közt a délutáni műszakpótlékot, fizetett szabadságot, a szakszervezetek jogait védő 2011.július 01-én hatályos 1992.évi XXII.törvény, a Munka törvénykönyve maradjon továbbra is érvényben?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság szerint a választópolgárok számára nem egyértelmű, hogy a „

1. július 01-én hatályos” kifejezés alatt mely szabályok értendők. A választópolgároktól nem várható el ugyanis, hogy a jogszabály egy adott időpontban hatályos, részletes tartalmával tisztában legyenek. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint magából a népszavazási kérdésből ki kell derülnie, hogy a választópolgár aláírásával, illetve szavazatával milyen kérdést támogat. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a „többek között” kifejezés használatával példálózó jellegű, a kérdésben meghatározott jogok sem függnek össze egymással, így a kérdés megfogalmazása nem pontos, az nem tekinthető egyértelműnek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a választópolgár számára továbbá megtévesztő lehet azért is, mert azt a téves látszatot keltheti, mintha az
2. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve csak a dolgozók jogait, azon belül is a délutáni műszakpótlékot és a fizetett szabadságot, illetőleg a szakszervezetek jogait védené. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésben továbbá nem egyértelmű a „maradjon továbbra is érvényben” kifejezés sem. Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv.
3. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv.
4. §-án,
5. § c) pontján és
6. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság