495/D/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 47.Pfv.27.635/2005/
- számú végzésével összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
- Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Bíróság 47.Pfv.27.635/2005/
- számú végzésével összefüggésben, az abban alkalmazott jogszabályhelyek alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazhatóságuk visszamenőleges kizárása iránt. Az indítványra az adott okot, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon per folyt az ellen a társasházközösség ellen, amelynek az indítványozó is tagja. Az indítványozó a társasház pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként kívánt fellépni az eljárásban, kérelmét azonban a bíróság elutasította. Az ügyben 4.P.53.571/2004/
- számon hozott, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ára hivatkozó végzés szerint beavatkozásra csak más személyek között folyamatban lévő perben van lehetőség, az indítványozó viszont a társasház tagjaként közvetett módon valójában már perben áll, ezért kizárt, hogy beavatkozóként is perbe lépjen. A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a döntést megalapozottnak tartotta, és azt – a Pp.
- §-ára is hivatkozva – 47.Pfv.27.635/2005/
- számú végzésével helybenhagyta. Az indítványozó kifejti, hogy a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.)
- §
(1)bekezdése értelmében a társasháznak célhoz, rendeltetéshez kötött jogképessége van, így a társasház ellen indított perben a tulajdonostársak sem közvetlenül, sem közvetve nem minősülnek alperesnek. Az ezzel ellentétes értelmezés sérti az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését, 54. §
(1)bekezdését, 57. §
(1)és
(5)bekezdését, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
- november 4-én kelt Egyezmény által biztosított tisztességes eljárás követelményét [melyet az Alkotmány
- §
(1)bekezdése nyomán érvényesíteni kell]. Úgy véli, az általa sérelmesnek tartott döntést a bíróságok a Legfelsőbb Bíróság 4/
- számú PKT állásfoglalására alapították, amely azonban a hatályos joggal ellentétes. Az indítványozó arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a 4/
- számú PKT állásfoglalást; indítványozta ezenkívül azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, pontosan mely jogszabályi rendelkezések alkalmazásával került sor a beavatkozási kérelem elutasítására [véleménye szerint ezek: Thtv.
- §
(1)bekezdés, 3. §
(1)bekezdés, Pp.
- és
- §], s „szükség esetén” ezen, „alkotmányellenes értelmezést lehetővé tevő” előírásokat is visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
- Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panasz elbírálhatóságát vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(1)bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Áttekintve a kérelmet megállapítható, hogy az valójában nem jogszabály alkotmányellenességének megállapítására, hanem a jogalkalmazói gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára irányul, az indítványozó ugyanis a bírósági jogértelmezést, a Fővárosi Bíróság végzésének indokolásában foglaltakat támadja. A 35/
- (VI. 20.) AB határozat megállapította, hogy az Abtv.
- §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján az Alkotmánybíróságnak önálló jogszabályértelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét (ABH 1991, 175, 176.). Tekintettel ar ra, hogy az Alkotmánybíróságnak az Abtv. szerint a bírói, jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság az egységes jogalkalmazás kialakítására nem hozhat jogértelmező döntést, mert ezzel a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét vonná el. Az Alkotmánybíróság jogszabály-értelmezést csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezhet. [57/
- (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.] Az Alkotmányíróság – hatáskör hiányában – nem bírálhat el érdemben olyan indítványt, mely csak látszólag irányul valamely jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítására, valójában azonban az érintett rendelkezés helyes és a bíróságokra irányadó értelmezésének megállapítására tartalmaz kérelmet (175/B/
- AB végzés, ABK
- január, 92, 95.). Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
- (I. 12.) Tü. határozat (ABK
- január, 3.) Ügyrend
- § b) pontja alapján – hatáskör hiánya miatt – az alkotmányjogi panaszt érdemben nem bírálhatta el, ezért azt visszautasította. Budapest,
- május
- Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke