443/2009. (XI. 20.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2009. november 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és a dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók

1. október 22-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező: a beadványt – ügyvéd, jogtanácsos által készített vagy ellenjegyzett iratban, míg – a jogi szakvizsgával rendelkező indítványozónak személyesen kell előterjesztenie?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazási kezdeményezés egyértelműségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottság azt vizsgálja, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. Nem egyértelmű a kezdeményezés, mivel nem határozza meg, hogy a jogi képviselőnek a beadvány elő ter jesz tésén kívül milyen jogai és kötelezettségei vannak az eljárás többi szakaszában. Mindezek alapján nem világos, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás a jogalkotót milyen tartalmú jogszabály megalkotására kötelezné. A Bizottság álláspontja szerint továbbá nem egyértelmű, hogy a beadványozó mit ért az alatt, hogy „a jogi szakvizsgával rendelkező indítványozónak személyesen kell előterjesztenie” a beadványt. A személyes elő ter jesz tés jelenti-e azt, hogy beadványát szóban elő kell adnia az Alkotmánybíróság testülete előtt, vagy csupán az elő ter jesz tés saját kezű aláírását jelenti-e, esetleg a beadvány a szervhez történő személyes eljuttatását. A kérdés a fenti egyértelműségi hibákon túl érdemben érinti az Alkotmánybíróságnak az Alkotmányban szabályozott rendeltetését is. Az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetése a normakontroll, melyben – a személyes sérelem orvoslására is szolgáló, de kivételes alkotmányjogi panaszon túl – nincs jelentősége az indítványozó személyének. Ugyanakkor garanciális jelentősége van annak, hogy a valamely jogi norma alkotmánysértő voltának utólagos megállapítását bárki – eljárásjogi korlátozások nélkül – kezdeményezhesse. Az actio popularis jellegre tekintettel a kérdést burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt is el kellett utasítani. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására csak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 24. §

(3)bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok]. Tekintettel arra, hogy a kérdés az Nsztv. 10. §

1. c)pontja alapján az egyértelműség hiánya miatt nem felel meg a jogszabályban előírt követelménynek, továbbá a kezdeményezés alkotmánymódosító jellege miatt arról országos népszavazást tartani nem lehet, ezért az Nsztv. 10. §
2. b)pontja alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. II. A határozat az Alkotmány 24. §

(3)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. §

1. b)és
2. c)pontjain és a 13. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke