279/
- (IV. 9.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
- április 6-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
- C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva G. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó
- március 23-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
- § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e Ön hogy Magyarországon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok részére a közvetlen lehetőség nyíljon a közvetlen /tehát képviselők nélküli/ demokrácia gyakorlására, a Magyar Országgyűlésben tárgyalt valamennyi kérdéskörben?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
- évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 28/C. §
(5)bekezdés c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint jelen kezdeményezés a közvetlen demokrácia gyakorlásának kiszélesítésével az Alkotmánynak az országos népszavazásra vonatkozó szabályait kívánja módosítani. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek. Nem egyértelmű a kérdés, mivel abból nem állapítható meg, hogy beadványozó mit ért a „közvetlen lehetőség nyíljon a közvetlen / tehát képviselők nélküli / demokrácia gyakorlására” kifejezés alatt. Sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazást köve tően pontosan milyen módon (pl. népszavazás útján) gyakorolnák a választópolgárok a kezdeményezésben megfogalmazott jogosultságukat. A fent leírtak alapján a testület az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat az Alkotmány 28/C. §
(5)bekezdés
- c)pontján, az Nsztv 2. §-án, 10. §
- b)és
- c)pontjain és 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke