← Magyarország

171/2010. (III. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 12-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

171/

  1. (III. 18.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság –
  2. március 12-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló
  3. C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 124/A. §

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozók
  1. február 11-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  2. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.)
  3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmány 30/A. §
(1)bekezdésének
  1. d)és
  2. m)pontjában foglalt esetekben – jogszabálysértés esetén – az érintett a köztársasági elnök határozatának bírósági felülvizsgálatát kérhesse?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továb biak ban: Alkotmány) 30/A. §
(1)bekezdésének
  1. d)és
  2. m)pontjában foglalt esetekben – jogszabálysértés esetén – a köztársasági elnök határozatának bírósági felülvizsgálata lehetővé váljon, az Alkotmány módosítására lenne szükség. A Bizottság álláspontja szerint az Alkotmány 31/A. §
(2)bekezdésének rendelkezése kifejezetten nevesíti a köztársasági elnök esetlegesen törvénnyel ellentétes tevékenysége miatti felelősségre vonás rendjét, feljogosítva az országgyűlési képviselők egyötödét az eljárás kezdeményezésére és az Alkotmánybíróságot a cselekmény elbírálására. Ezen alkotmányi rendelkezés nem biztosít lehetőséget, hogy az érintett bírósági felülvizsgálat során támadhassa meg a köztársasági elnök határozatát, ennek okán a kezdeményezés az Alkotmányban nem szereplő új jogorvoslati fórum megalkotását kívánná meg a jogalkotótól, így a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, amely az Alkotmány fenti rendelkezéseinek módosítását eredményezné. Az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] vizsgálta a választópolgárok által benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezés alkotmányossági kérdéseit. A hivatkozott határozatokban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben, az alaptörvény 24. §
(3)bekezdésében leírtak szerint történhet, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, mivel a választópolgártól nem várható el a beadványban megfogalmazott jogszabályhelyek pontos és teljes körű ismerete. Ebből kifolyólag a választópolgár nem tudja, hogy milyen tartalmú szabály megváltoztatását támogatná aláírásával. A Bizottság megítélése szerint a kérdés ennek okán nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A fent leírtak miatt az Nsztv. 10. §
  1. b)pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, és a 10. §
  2. c)pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt feltételeknek, a testület az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött. II. A határozat az Alkotmány 24. §
(3)bekezdésén, a 30/A. §
(1)bekezdésének
  1. d)és
  2. m)pontján, a 31/A. §
(2)bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §
  1. b)és
  2. c)pontjain, a 13. §
(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §
(1)bekezdésén alapul. Dr. Halmai Gábor s. k., az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.