365/B/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t : Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló
- évi C. törvény
- §
- pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. I. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a helyi adókról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.)
- § – értelmező rendelkezések –
- pontjában a közszolgáltató szervezetek között nincsen felsorolva valamennyi közszolgáltató, így például a folyékony hulladék szállítását végző szervezetek. Emiatt – érvel az indítványozó – a felsorolásban nem szereplők nem részesülhetnek a Hatv. által biztosított adómentességben. [Adómentes a Hatv.
- §
(2)bekezdése szerint a közszolgáltató szervezet, ha a megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.] A hátrányos megkülönböztetés tilalmának [Alkotmány 70/A. §
(1)bekezdés] sérelmét az indítványozó abban látja, hogy a jogszabály a közszolgál tatóknak csak egy bizonyos körét részesíti adómentességben, ami alkotmányellenes különbségtételt jelent a többi, a felsorolásban nem szereplő közszolgáltatóval szemben. A támadott rendelkezést amiatt találja a tulajdonhoz való jogba ütközőnek [Alkotmány 13. §
(1)bekezdés], mert álláspontja szerint a csatornakapcsolattal nem rendelkező ingatlanok tulajdonosai – a szolgáltató adófizetési kötelezettsége miatt – drágábban tudják igénybe venni a hulladékszállítási közszolgáltatást, mint a csatornakapcsolattal rendelkező ingatlanok tulajdonosai, hiszen a csatornaszolgáltatók adómentességet élveznek. Ugyanezen okból tartja a támadott rendelkezést az indítványozó a gazdasági verseny szabadságát [Alkotmány 9. §
(2)bekezdés] sértőnek. Emellett az Alkotmány közteherviselésről rendelkező 70/I. §-át is megjelölte az indítványozó, azonban erre vonatkozóan indokolást nem terjesztett elő. Mindezek miatt az indítványozó a támadott rendelkezés alábbiak szerinti kiegészítését, „módosítását” kérte: minősüljenek közszolgáltatást nyújtó szervezetnek összefoglalóan azok a „közszolgáltatást nyújtó szervezetek, amelyek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik”. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az ügyvéd által képviselt indítványozó utólagos norma kontroll iránti kérelmet terjesztett elő, azonban – a támadott rendelkezések, valamint az Alkotmány vonatkozó szabályainak megjelölése mellett – nem a norma alkotmányellenességének megállapítását és annak megsemmisítését kérte, hanem a jogszabály „módosítására” tett indítványt. Azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy „törölje a közszolgáltatók közötti különbségtételt” oly módon, hogy a jogszabály szövegét módosítsa. Ezzel párhuzamosan konkrét szövegjavaslatot is előterjesztett. Emellett az indokolásban utalt arra, hogy valójában nem is magát a jogszabályt, hanem az azt „értelmező rendelkezések túl szűk értelmezését” tartja alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) határozza meg. Az Abtv. 1. §
- b)pontja értelmében hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az utólagos normakontroll indítványra vonatkozó részletes szabályokat az Abtv. 37–43. §-ai tartalmazzák. Az Abtv. 37. § szerint az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban javasolni kell a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes vagy részbeni megsemmisítését. Az indítványozó azonban erre vonatkozó indítványt nem terjesztett elő, hanem éppen ezzel ellentétesen az Alkotmánybíróságot jogalkotó tevékenység végzésére hívta fel, mely nem tartozik a hatáskörébe. Mivel az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. §
- b)pontja alapján az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha megállapítható, hogy az eljárásra az nincs hatásköre, azért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, 2010. április 27. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke