170/2011. (IX. 26.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997.

(3)bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva D. Zs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). Indokolás I. A beadványozó

1. augusztus 31-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
3. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy amennyiben egy lakáscélú ingatlant mint biztosítékot tartozás ellenében árvereznek el, majd ugyanazt az ingatlant az árverezést követő 5 éven belül az árverésen befolyt érték legalább kétszereséért értékesítenek úgy, hogy igazolható értéknövelő beruházások, értéknövelő környezeti változás nem történtek és az adásvételi szerződés sem tartalmaz az értéknövekedésre indokot, akkor a jelentős értékkülönbség okán az illeték kiszabásáért felelős hatóságnak kötelező legyen feljelentést tennie csalás gyanújával az ügylet vonatkozásában, és az ingatlan-nyilvántartásba történő tulajdonosváltozást ne jegyezzék be a vizsgálat lezárultáig!” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottságnak határozata meghozatala során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – a hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles. [51/

1. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/
2. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/
3. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.] A kérdés egyértelműsége annak tükrében dönthető el, hogy az a hatályos jogi szabályozáshoz képest milyen jogalkotásra irányul. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatban kifejtette, hogy az egyértelműség követelményének része, hogy választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2007, 332, 337.). Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés – tartalmát tekintve – több részkérdést foglal magában. Önmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv.
4. §

(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét. Ha azonban a részkérdések ellentmondanak egymásnak, vagy egymáshoz való viszonyuk nem egyértelmű, vagy nem következnek egymásból, illetve tartalmilag nem is kapcsolódnak, az már az Nsztv. 13. §

(1)bekezdésének sérelmét jelenti [52/

1. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 404-405.]. Ebben az esetben a kérdés megfogalmazása túl bonyolult, a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tárgya rendkívül összetett, ellentmondásokat is tartalmaz, valamint több jogterület vonatkozásában is tartalmaz megállapításokat. Ezáltal a kezdeményezés a választópolgár számára nem egyértelmű, ugyanis nem lenne világos számára, hogy aláírásával milyen kezdeményezést támogat, egy eredményes népszavazást követően megalkotásra kerülő jogszabály milyen következményekkel járna. Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv.
2. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Nsztv.
3. §-án,
4. § c) pontján,
5. §

(1)bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának

(1)bekezdésén alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke